56804. lajstromszámú szabadalom • Módosított fieldcsőelem

— 2 tornái a teljes csőfal által elzáratnak, ami által a Field-cső az üzemből ki van kapcsolva. A 6. és 7. ábrák szerint a (2) csőre a {12) kónusz van fölcsavarolva vagy hegesztve, melynek a (8) tokon túl kilépő (9) csöve ismét hasábalakú. A (12) kónu3zba a (3) hídrésszel összekötött (4) dugasz van bedugva, mely a (12) kónusz bővített furatába csavarolt (13) csavaranya által támaszfölületére szoríttatik. A (13) •csavaranyára hat a (12) kónuszt toktámaszfölületére szorító (10) szorítócsavar, melynek (11) kengyele a (8) tok kampószerű (14) toldatai mögé kapaszkodik. A 8. ábra szerint a (12) Field-.csőkónusz mellső vége külső csavarmenetekkel van •ellátva a (8) tokra támaszkodó (15) csavaranya fölcsavarolására, melynek segítségével a (8) tokban elhelyezett (12) kónusz lazítható. A 9. és 10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (4) dugasz négyélü (16) •véggel ellátott (17) csappal van fölszerelve, hogy a csőbe dugott (4) dugaszt a (3) hídrésznek a kellő helyzetbe való beállítása •céljából elforgatni lehessen. A (4) dugasz a <17) csapja fölé tolt csavarmenetes (18) gyűrű által szoríttatik támaszfölületére, mely gyűrű e meghosszabbított (8) tokba van csavarolva. A Field-csőelem eddig leírt foganatosítási alakjai csakis lokomotivtúlhevítők, ekonomizerek, vízcsöves kazánok stb. szerkezetei számára alkalmasak, míg némely gőzkazánrendszernél pl. Tischbein-féle kazánoknál, továbbá fütő- és hűtő-testeknél, melyeknél a Field-cső fütő- vagy hűtőbordákkal van borítva, a 11—13. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakok jönnek tekintetbe. A Field-csőelem ezen alakjainál a (19) •csőkónusz elül szűkítve van, hogy a Field•csövet hátulról a (8) tokba be lehessen helyezni. A 11. ábra szerint a (10) kónusz a •csavarmenetes végére fölcsavarolt (20) csavaranya által, mely a (8) tokra támaszkodik, a (8) tokba szoríttatik. A (4) dugasz a kónusz bővített végébe becsavarolt (21)' csavaranya által támaszfölületére szoríttatik. A 12. ábra értelmében a (19) kónusz csavaros végére csavarolt (20) csavaranya a (22) kengyellel van összekötve, melynek (23) szorító csavarja a (4) dugaszt támaszfölületére szorítja. A 13. ábrán látni lehet, hogy a (3) hídrésszel összekötött {í) dugasz a mindenhol egyenlően bő és hátsó végén sapkával elzárható (2) csőbe hátulról is beilleszthetőtekintet nélkül arra, hogy az elől vastagított vagy vékonyított tömítési kónusszal bír, mimellett a (4) dugasz a cső, illetve kónuszának belső, rézsútos fölületén tömít. A (4) dugasz a (19) kónuszon túlérő csavaros (24) csappal van ellátva, amelyen a (25) csavaranya van elrendezve, melynek segítségével a (4) dugasz támaszfölületére szoríttatik. A 13. ábra fölső felében a (19)v csőkónusz a (20) csavaranya által a (8) tokban lévő támaszfölületére szoríttatik, míg a dugasz (25) csavaranyája a (26) ellentámaszkorongra hat. A 13. ábra alsó felében a (25) csavaranya a (8) tokkal összekötött vagy a tokra támaszkodó (27) kengyelre hat, ami által egyidejűleg a (19) csőkónusz is támaszfölületére szoríttatik. Jobb hőkiegyenlítés céljából előnyös a. (3) hídrészen berendezéseket alkalmazni, melyek a Field-csövön átáramló közeget a csőfal felé terelik. A 14—16. ábrák szerint a (3) hídrész mindkét oldalán a hídrésztől fölhajlított, háromszögalakú (28) nyelvek vannak megerősítve, melyeknek csúcsai fölváltva fekszenek a hídrész különböző élein hogy az áramló közeg átörvénylését érhessük el. A 17—19. ábrák szerint a (3) hídrész mindkét oldalán (29) nyelvpárok vannak megerősítve, melyeknek külső élükkel a (3) hídrészhez támaszkodó, háromszög-' alakú nyelvei az áramlás irányában emelkedően széjjelválnak. Hogy a (2) csőről a (3) hidrészre való jobb melegátvitelt érjünk el, a (3) hídrész célszerűen hosszélein vastagíttatik (19. ábra), ami által a hídrész és csőfal között való érintkezési fölületek növelteinek. Magától érthető, hogy a legtöbb esetben