56795. lajstromszámú szabadalom • Automatikus lőfegyver
becsavarva, amelyben az elforgatható (22) j fogantyú van; megfelelően a (16) vezeték (23) hosszirányú réssel bír a (21) villa átbocsátására. Ezen (22) fogantyú segélyével a záródugattyú hátrahúzható és a fogantyúnak a (25) ütköző mellé való lefordítása által (6. ábra) az 1. ábrán jelzett nyitott helyzetében rögzíthető. A (2) záródugattyú mellső részén alul (29) orral bír, mellyel (30) ütköző működik együtt, mely a (32) csap körül kilenghető (31) villás kar végén van kiképezve. A (31) karral együtt működnek a (8) töltényadogatókar (33) csapjai (1 és 3 ábra) ugy, hogy akkor, mikor a tölténytár teljesen kiürül, (33) csapok a (31) kart a reá műküdő rugók ellenéhen az ábrán jelzett helyzetébe fölnyomják; azon esetben, ha a fegyver töltve van, a (30) ütköző a (29) ®rr útjába nem esik és a záródugattyú visszamozgását nem akadályozza. A (30) ütközőnek (30') nyúlványa a (35) kilenghető karral működik együtt (1. és 4 ábra), melynek kinyúló (36) részével a (30) ütköző a reáműködő és a rajzon föl nem tüntetett rúgó ellenében lenyomható. A készülék működése az eddigiek alapján a következő: A fegyver első megtöltése céljából a (2) záródugattyút (22) fogantyúval hátrahúzzuk és a fogantyúnak (24) ütküző mellé való lefordítása által rögzítjük. Azután a 7. ábrán látható módon a töltényeket behelyezzük, miáltal a (30) ütköző gátló hatása megszűnik és# (22) fogantyú kikapcsolásával a záródugattyút 7. ábra szerinti helyzetébe ereszti, miáltal az első (13) töltény az eddigi fegyvereknél ismert móclon a puskacsőbe jut, egyidejűleg azonban a (4) ütőszög megakad az (5) akasztókilincsben és fölhúzódik. A (6) billentyű meghúzásakor a (4) ütőszög elszabadul, a töltényt elsüti és a robrobbanás ereje a (2) záródugattyút 1. ábra szerinti helyzetébe hátra löki; a záródugattyún ismert módon a (7) horoggal a kilőtt töltényhüvelyt magával hozza és az kiröpül. A (2) záródugattyú természetesen (19) rugók hatására rögtön visszatér kezdeti helyzetébe, közben azonban a (4) ütőszög fölhuzódik úgy, hogy a fegyver újabb lövésre készen áll. Ha az összes töltények kilövettek, úgy a (8) kivető kar (33) csapok közvetítésével a (30) ütközőt 1. ábrán jelzett helyzetébe emeli ugy, hogy a záródugattyú az utolsó töltény kilövése után nem záródhatik, s így figyelmezteti a fegyvertuiajdonost az'újabb töltésre, de egyszersmind a záródugattyú a töltés által megkívánt helyzetbe is van. A záródugattyú hátsó részén (36) ütközők vannak, melyek a (20) fenéknek ütődnek neki és a (4) ütőszög kímélését célozzák. A (36) fogantyúval a záródugattyú becsukható oly esetekben, ha a fegyvert megtölteni nem akarjuk. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető annélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver jellemezve azáltal, hogy a záródugattyút rugók tartják zárt helyzetében azon célból, hogy a lőpor robbanó hatása a záródugattyút hátra lökje és ezáltal a kilőtt töltényhüvely kidobása és az ütőszög fölhúzása önműködően történjék. 2. Az 1. alatt igényelt lőfegyver kiviteli alakja jellemezve azáltal, hogy a záródugattyú (4) ütőszögével együtt működő (5) akasztókilincs (5') végével, (26) ütközőorr hatása alatt álló (25) kar működik együtt, azon célból, hogy a (6) billentyű lenyomásakor, midőn a (25) kar az (5) akasztót kikapcsolja, a (25) kar egyidejűleg, a (26) ütköző hatására oldalirányban is kitérjen és ezáltal az (5) akasztó még a billentyű elengedése előtt alkalmas legyen az ütőszög ismételt megfogására. 3. Az 1—2. alatt igényelt lőfegyver kiviteli alakja, jellemezve a záróduganttyún kiképezett (35) orr és evvel együtt mű-I ködő mozgékony (30) ütköző által, mely