56772. lajstromszámú szabadalom • Regenerációs nedves eljárás tőzeg elszenesítésére és berendezés ezen eljárás foganatosítására

akként módosítjuk, hogy ezen rendelkezésre álló hőmennyiség hasznosíttassék. Azonkívül az eddigi ily eljárásoknál alkalmazott, aránylag csekély hőmérsékleteknél a víznek, kötött állapotából való fölszabadítása csak részleges volt, míg az előbb említett hőmérséklet alkalmazásával a víz majdnem teljesen szabaddá és mechanikailag kiszoríthatóvá válik. A jelen találmány tárgya emellett azáltal tűnik ki, hogy a tőzeg nedves elszenesítése regenerációs hatás alkalmazásával történik, amennyiben a reakció, melyet 180° C.-ig vagy krlb. ily hőfokig való előhevítéssel indítunk .meg (mely hőfoknál, ill. amely fölött az elszenesítés majdnem egyszerre történik), minden további számbavehető hőmennyiség hozzáadása nélkül, nevezetesen az anyag belsejében fejlődő hő fölhasználásával megy végbe. A találmány szerint továbbá tüzelőanyagnak tőzegből való előállítása céljából a tőzeget oly berendezésen vezetjük át, mely a tőzegnek kölcsönzött és az abból fejlesztett hő regenerálását, továbbá a fölhevített anyagnak fölforrás nélkül való folytonos tovaáramlását teszi lehetővé, amikor is az anyagot 180° C.-ig vagy krbl. ezen hőfokig hevítjük föl, mely hőfoknál a belsőleg fejlesztett hő folyományaként önműködő hőemelkedés következik be, mely pillanattól kezdve az elszenesítést egészen vagy majdnem egészen vagy részben a belsőleg fejlesztett hő segélyével visszük végbe, minek megtörténtével a tőzeget a tüzelőanyaggá való átalakítás szokásos módján kezeljük tovább. Szóval a találmány tárgyát képező berendezés azáltal tűnik ki, hogy abban az említett exothermikus reakció hasznosíttatik. A tüzelőanyagnak tőzegből nedves elszenesítéssel történő előállítására szolgáló eddigi berendezéseknél az alkalmazott vagy elérhető hőmérséklet a legtöbb esetben 155° C. körül volt; ily körülmények között a tőzegnek az elszenesítő készüléken való átvezetése több, mint husz percet vett igénybe, amikor is továbbá a csöveket hosszúknak majdnem fele mentén kellett hevíteni. Ezzel szemben a találmány tárgyánál ezen idő tetemesen csökkentve van és a szolgáltatandó hő nagyjában csak annyi, amennyi a hővezetési és tömítetlenségi vesztességek pótlásához és (kezdetben) a kezdeti reakcióhőmérséklet eléréséhez szükségeltetik, minthogy a találmány tárgyánál a hőszolgáltatást a reakció folytán történő hőemelkedés bekövetkeztével (mely hőemelkedés kbl. 20° C. nevezetesen 180°-tól 200°-ig tart) gyakorlatilag véve be lehet szüntetni és az eljárást csak annyi külsőleg szolgáltatott hővel foganatosítani, mint amennyi ezen vesztességek kiegyenlítésére, illetve a berendezésen átáramló mennyiség tetemes mértékben való fokozásához szükségeltetik. A berendezés egyik foganatosítási alakjánál az említett anyag fölhevítésére szintén csövek szolgálnak, csakhogy ezeknek az eddigihez képest sokkal rövidebb része fekszik a hevítőkemence belsejében. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek egy alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek részben oldalnézete és részben metszete. A 2. ábra részben fölülnézet és részben metszet és pedig fölső részében az 1. ábrának A—B. alsó részben az 1. ábrának C—D ' « vonala szerint. A 3. ábra jobboldali végnézet. A 4. ábra részben baloldali végnézet és részben metszet és pedig baloldali részében az 1. ábrának E—F, jobboldali részén az 1. ábrának Gr—H vonala szerint. Az 5. ábra a csövek egy részének, valamint a be- és kibocsátó tartályoknak nagyobb léptékű fölülnézete és részben metszete. A szokásos sűrűséggel biró tőzegpépet egy föl Dem tüntetett szivattyú 20—25 légköri nyomással a kbl. 30 cm. átmérővel biró rövid (a) cső [2. ábra) útján elsősorban is oly pontig szorítja, melynél ezen cső két (b, c) ágra oszlik, melyek kbl. 30 cm., illetve 4 m. hosszal és kbl. 17.5 cm. átmérővel bírnak és melyek az (e) manométerekkel