56770. lajstromszámú szabadalom • Gyújtócsavar
Megjelent 191S. évi julius hó 31-én. MAGY. KIH. SZABADALMI hSGT HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 56770. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Gyűjtócsavar. BERNDORFER METALLWAREN-FABRIK ARTHUR KRUPP CÉG BERNDORFBAN. A bejelentés napja 1911 junius hó 30-ika. A t-öltény- és kártushüvelyek részér© való, nyitott fenékkel ellátott gyújtócsavarok azzal az előnnyel bírnak, hogy a gyutacs elsütéséret már az ütőszög gyönge ütése elegendő; ellenben hátrányuk az, liogy a gyutacs hiányos tömítése esetén a lőporgázok a gyutacs és a gyutacsüreg között elillannak és a lövegzávárzatot megrongálhatják. Ez a hátrány az eddig alkalmazott, egy zárt feneken belül elrendezett- gyutaccsal fölszerelt gyújtócsavaroknál elkerültetik ugyan, azonban ezeknél a gyújtócsavaroknál az ütőszögnek igen erős ütése szükséges, hogy a gyutacs a feneken át elsüttessék. Jelen találmány töltény- és kártushüve*lyek részére való oly gyújtócsavarra vonatkozik, mely a 'íét régebbi szerkezet-előnyeit, azok hátrányai nélkül egyesíti. E célra a zárt gyújtócsavarfenékre a gyújtóütés egy, a gyújtócsavarfeneken kívül elrendezett második gyutacs, illetve1 gyújtómassza robbanóhatása által fejtetik ki, mely második gyutacs, ill. gyújtómassza az ütőszög gyönge ütése által elektromosan vagy másképen süttetik el. A csatolt rajzon e gyújtócsavar két kiviteli példája függélyes hosszmetszetben van föltüntetve. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a szabadon fekvő, tehát érzékeny külső (a) gyutacs az elsütésnél nyomást fejt ki a zárt (b) gyújtócsavarfenékre1 , miáltal az utóbbi kihajlik és a belső (c) gyutacs a (d) üllőhöz szoríttatik oly módon, hogy a (c) gyutacs is elsül és az (0) gyújtócsatornán át vele összeköttetésben álló (f) lőportöltetet meggyújtja. A robbanási gázok nyomásának a (b) fenékre kifejtett hatása a szabatosság * növelés© céljából még egy, a (g) gyújtócsatornába behelyezett, a rajzon föl nem tüntetett acélcsap által a (b) fenéknek a (c) gyutaccsal szemben fekvő helyére központosítható. A külső (a) gyutacs elsütése szokásos módon az ütőszög ütése által történik. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a gyújtócsavar (h) tokja és az utóbbitól az (i) szigetelés által elválasztott (k) gyutacstartó közé az elektromos árammal meggyújtható (m) massza van beiktatva. Ha egy áramkör két sarkát a (h) gyújtócsavartokkal és a (k) gyutacstartóval öszszeköttetésbe hozzuk, akkor az elektromos
