56760. lajstromszámú szabadalom • Kiadószerkezet levélbélyeg vagy más hasonló szalagok részleteinek önműködő eladókészülékeihez

szorítók vagy más effélék és hengerek együttesen alkalmaztatnak, azonban olyképen, hogy nem fölváltva, hanem egyidejűleg jutnak működésbe. A fogak a szalagvégtől bizonyos távolságban fogják meg a szalagot és a továbbítást eszközlik, amennyiben a szalagot a készletdobról letolják; a a hengerek viszont a szalagvégen vagy legalább is ehhez közelebb, mint a fogak, támadnak és lényegileg csak arról kell gondoskodnunk, hogy a szalagrész, melyre a fogak nem hatnak be közvetlenül, az előírt helyzetben tartassék meg, ill. az előírt helyzetben legyen a kés előtt, mely utóbbi a levágást eszközli. A találmány tárgyának néhány foganatosítási példája a mellékelt rajzon 8. ábrában vázlatosan van föltüntetve. Az (s) levélbélyegszalag legalsó (s') mezőnyét kell leválasztanunk. Az (a) fogak, melyek a szalag barántlyukgatásán át a (b) támasztékra hatnak, szolgálnak a szalag tovatolására, viszont két (c) henger a szalagvéget, az 1. ábra szerint az (s') mezőnyt tartja meg. A fogak és a hengerek közös {d) tartón [vannak megerősítve, mely forgattyú- vagy más efféle hajtás által föl-le mozgatott keret alakjával bír. Egyenesben ide-oda mozgatott keret helyett természetesen lengő keretet is alkalmazhatunk. A fogak és hengerek ^viszonylagos távolsága tehát határozottan meg van állapítva. A (d) keret fölött az önműködő eladó készüléken helytállóan ágyazott akadály van elrendezve, mely a példaképeni kivitelben [szorító szerkezetből áll. Ez utóbbit az (e) mozgatható rész képezi, mely az (e') rúgó által az (f) támasztékra szoríttatik. A (d) kereten van a metsző szerkezet is alkalmazva, mely a (g') szilárd késből és a (g) mozgatható késből áll. Az 1. ábra a részeket abban a helyzetben mutatja, melyben egy mezőny éppen levágatott, miután a (g) kés a (g') késtől már visszavonult. Ezután az (s') mezőnyt kell levágnunk. E fölött még az (s2) és (s3) mezőnyök vannak az (a, b) tolószerkezet alatt, továbbá ez utóbbi és az (e, f) helytálló szorítószerkezet között az (s4) és (s5) mezőnyök találhatók. Az 1. ábrabeli helyzetből a (d) állvány fölemelkedik és pedig a 2. ábrabeli helyzetbe. Az 1. és 2. ábrabeli eme helyzetek között végbemenő fölfelé mozgás egy mezőny hosszát oly darabbal lépi tul, mely az egyes mezőnyöknél a rendes hosszhoz képest előforduló ama különbözőségek legnagyobb mértéke gyanánt jön számba, melyekkel mindig számítani "kell. Az (a, b) és (c, c) részek fölfelé meneténél az (a, b) tolószerkezetnek a szalagon súrlódnia kell, amiből azon veszély származhatik, hogy a szalag összecsuklik. Eme veszélyt viszont a (c) hengerek küszöbölik ki. Ezek a hengerek ugyanis olyképen rendeztetnek el, hogy csakis a berajzolt nyilak irányában hajtatnak. Ezt olyképen érjük el, hogy a hengerek példaképen az 5. ábrán fölülnézetben föltüntetett kiképezést nyerik. A (c) hengerek egymással a (h) fogaskerekek közvetítésével vannak összekötve úgy, hogy ellenkező forgási iránnyal biró, egyező mozgást kell végezniök. Az egyik (c) henger tengelyére további (i) fogaskerék van lazán ráerősítve, mely (i') kilineskerékkel van összekötve. A tengelyen szilárdan (i2) kar van ágyazva, mely az (i3) kilincs segélyével az (i') kilineskerékkel kapcsolódik. A (k) fogasrúd szilárdan van ágyazva; ezzel az (i) fogaskerék kapcsolódik és a fogosztás olyképen van megválasztva, hogy a (d) keretnek az 1. ábrabeli helyzetből a 2. ábrabeli helyzetbe való fölfelé meneténél a (c) hengerek a szilárd (k) fogasrúd által forgásba hozatnak és pedig olyképen, hogy a hengerek a szalagon legördülnek, amennyiben az utóbbit merevnek tételezzük föl. A hengerek tehát a (d) keret fölfelé meneténél olyképen forognak, hogy a szalagot kezdeti helyzetéhez képest nem tolják el, azonban azt sem engedik meg, hogy a szalag a rajta elcsúszó (a) és (b) részek által ezekkel fölfelé vitessék, hanem lehetővé teszik, hogy a szalagnak a (d) keret emelkedése által tényleges helyzetét legkevésbbé sem kell