56753. lajstromszámú szabadalom • Tetőcserépkátrányozógép

— 2 -A (k) kefedobok közös (17) tengelyre vannak fölerősítve, mely (18) csapágyakban forog. Utóbbiak az (1) üstre vannak erősítve. A (17) tengely forgatását (19) fogaskerékpár, (20) tengely és (21) lendítőkerék forgatása által érjük el, mely utóbbit vagy a 3. ábrán föltüntetett lábhajtás, vagy pedig mótorhajtás által forgatjuk. A (k) kefedobokon (22) kefék vannak fölerősítve. A (kl) kefekorongok (23) tengelye a (24) csapágyakban forgathatóan van ágyazva; forgatásuk (25) kúpkerékpárok, (26) tengelyek és (27) szíjkorongok által a (17) tengelyre ékelt (28) szíjkorongokról történik. A kátrány szétfreccsenését a (29) védőlemezek akadályozzák meg. A (k) kefedobok (17) tengelyre az üst hosszával párhuzamos, a (kl) kefekorongok (23) tengelye pedig arra merőleges; emellett a kefék egyenlő magasságban állanak, de egymáshoz képest 90°-kal el vannak fordítva. így tehát a (22) keféken végigcsúszó tetőcserép, bármilyen vájatú is legyen, mindenütt arányosan kátrányoztatik be a kefék által. A gyorsabb kezelés szempontjából az 5. és 6. ábrákon föltüntetett cserépszánt alkalmazzuk, melybe a cserepet befoghatjuk. Ezenkívül a cserépszán azért is alkalmaztatik, mert enélkül a munkás keze folytonosan Jbekátrányoztatnék és ezáltal fölmaratna. Ezen szán eszközli az egyöntetű kátrányozást, egyszersmind pedig a kefék rongálását is meggátolja. Alkatrészei a következők: a (30) lemez, mely teljesen simára van csiszolva, elől derékszögben lehajló (31) léhajtással bír, mely lehajtás a kazánlemezen kívül körülbelül 12 cm.-re előáll. A kazánon, elől, annak külső oldalán, e lemez a (32) öntvény (33) kivágásában föl- és lemozoghat (7. ábra) és miután a-lemez (24) csavarokkal a (32) öntvényhez van erősítve, a (35) és (36) rúgók közvetítésével a (31) lemezre alkalmazott nyomás által e lemez s a rajta elhelyezett szán is le és föl mozoghat. Ezen mozgás lehetősége azért szükséges, mert így a szükséghez képest a szánba fogott cserép jobban érintkezhetik a kefékkel. Természetesen a (30) lemez a kefék számára kellő kivágással van ellátva. Most szükségünk van arra, hogy a cserepet a szükséghez képest bármely helyzetbe beállíthassuk, vagyis két egymásra merőleges vezetékről kell gondoskodnunk. E célból a (30) lemezen hosszirányú (37) hasítékokat képezünk ki, amelyekben (38) peckek segélyével a (39) vezeték mozoghat; ezen (39) vezetékre a (40) rúgó állandóan nyomást gyakorol; a végső helyzetet a (41) támasz állapítja meg, mely (42) csavarral van a (30) lemezhez erősítve. A (39) vezeték hosszában, a (37) nyílásra merőlegesen a (43) hasíték van készítve, melyben (44) pecek segélyével (44) cserépfogó jár. A (39) vezeték a (30) lemezen alkalmazott (46) forgáspont körül a (47) hasítékban mozgó (48) pecek, továbbá a (49) és (50) karok segélyével mozgatható. Ha egy cserepet akarunk a cserépfogóba tenni, az (50) karokat szét kell tolni, amely széttolást a 8. ábrán föltüntetett szerkezettel eszközöljük. Itt (a, a) az (50) karok nyúlványait jelölik, melyek a (b) rúd megfelelő kivágásába csuklósan vannak beerősítve. A (b) rúd (c) tengelye a végén lévő (d) vastagodás által az (e) lemez kivágásába van befogva, mely lemez a kazánhoz van erősítve. A szétnyitás az (f) fogantyúval történik. A szán működése már most a következő: Az (50) karokat addig toljuk szét, míg a kézben lévő cserepet a (45) cserépfogó befoghatja, mire eleresztjük a fogantyút. Ekkor a (40) rúgók segélyével a cserép rögzíttetik. Ha most taszítást végzünk a kefék felé, a cserép be van kátrányozva. A cserépszán alkalmazása lehetővé teszi, hogy a már bekátrányozott cserép a kazán oldalánál álló gyermeknek átadassék, aki a cserepet a 4. ábrán látható szárítóra helyezi. Ezen szárító alatt van elhelyezve a (k) kürtő, tehát a meleg gázok erre haladván, a szárító a kellő hőmérsékleten tartatik. A kátrányozott cserép az (51) lyukacsos lemezre kerül, amelyen a fölösleges kátrány az (52) tartányba szivárog, innen pedig az (53) cső útján visszajut a üstbe. A leírt tetőcserépkátrányozó gép láb-