56725. lajstromszámú szabadalom • Kaszálógép egy hajtó-járókerékkel, mely a kézi előhasználást és fölöslegessé teszi
2 megtett első forduló után a második vontató állat húzóerejének fogpontját áttesszük az (a) pont fölé úgy, hogy most mindkét vontató állat a már lekaszált rend mentén halad. Ha csak egy vontató állat van befogva, akkor a húzóerő fogpontja mindig egy és ugyanazon (m). pontban marad (13. ábra). Eszerint, ha az egyesbe fogott géppel a tábla mesgyéjénél kezdjük a kaszálást, akkor a vontató állat mindig a hajtókerék •előtt, a mesgye mentén halad. Az új egykerekű kaszáló gépnél azonban a rendszélességbe beleesik a hajtókerék nyoma is s így a mesgyétől kezdve az egész tábla ugyanazon változatban, menetirányban haladva kaszálható le. A rajzban látható, (R) hajtójárókerék az (u) kúpkereket hajtja, melynek forgását egy másik kúpkerék a (K) forgattyú tárcsára viszi át. Ez utóbbi a (k) csatlórúd révén a lengő (h) emelővel áll összeköttetésben, mely a vágókészüléket ide-oda mozgatja, miközben a rája erősített (f) vezető szegmens a vágókéseket az ellenkésekhez szorítja. A (h) emelő a gép hossztengelyéhez ferdén álló függélyes síkban leng és körülbelül a belső sarú fölött fekszik. A forgattyútárcsa és a csatlórúd oldalt fekszenek az emelő fölött. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a vágókészüléket egészen oldalt a hajtókerék elé tegyük át. Mint a 2. és 3. ábra pontozva föltünteti, a vágókészülék oldalt a hajtókeréken túl is kinyúlhat. A lengőemelő alsó részén van forgathatóan beágyazva a (c) tárcsa, mely az (e) késfején lévő (d) vezetékbe hatol és az (f) szegmenssel együtt, mely a késfej (i) élén elgördül s így a késnek pontos vezetést ad, közösen működteti a kést. A hajtószerkezet be- vagy kiiktatása ismert módon történik. A kúpkerék négyszögletes ágyán ugyanis, mely kerék lazán ül a tengelyen, egy körmökkel ellátott (o) gyűrű oly módon tolható el tengely hosszirányában, hogy annak körmei beleakadnak a tengelyen lazán ülő kis (t) fogaskerék fogaiba, mely állandóan kap- ' csolatban marad a (p) fogkoszorúval. Az (o) gyűrűbe vágott hornyokba egy (y) rúd fekszik bele, mely szilárd összeköttetésben áll az (x) kengyellel, amely utóbbit a (z) rugók állandóan odaszorítva tartanak a (w) kikapcsoló emelő körmeihez. Ha a (w) kikapcsoló emelőt elfordítjuk, akkor annak körmei összeszorulnak vagy szétnyílnak s ezáltal az (o) gyűrű eltolódik. Tudvalévő dolog, hogy a vágókészüléket egy emelő segélyével lehet a szállításhoz, vagy a kaszáláshoz megkívánt helyzetbe beállítani úgy, hogy annak támasztó karjait a járókerekek csapágyaiban elfordítjuk. Az új gépnél a vágókészüléket szintén egy emelő segélyével lehet a kaszáláshoz megkívánt helyzetbe beállítani, s szállítás alkalmával föl lehet emelni addig, míg a rúd keretébe bele nem ütődik. Ez a beállítható (h) emelőnek (1. és 4. ábra) és az (n) emelőnek (12. ábra) a nyíl irányában való elforgatása által történik. A vágókészülék egész szélességében rátámaszkodik az (R) és (q) kerekek csapágyaira, melyek ugyanazon közép keresztvonalban feküsznek, hogy a (q) futókerék fordulatoknál be ne sülyedjen a talajba. A vágószerkezet fölemelésének megkönnyítésére az (n) emelővel összekötött (v) rúgó szolgál, mely a vágókészülék és a hajtószerkezet saját súlyát ' a rúgó feszességéhez képest a kocsirúd keretére származtatja át, s ezt viszont a kocsis testsúlya egyensúlyozza ki. A vágókészüléket azonkívül az (r) pedállal is föl lehet emelni, mely az (n) emelőre van erősítve. SZABADALMI IGÉNY. Kaszáló egy hajtó járókerékkel, jellemezve egy késtartó gerenda által, melyet a hajtókerék egy forgattyútárcsa csatlórúd és a belső sarú fölött elrendezett függélyes síkban lengő emelő segélyével mozgat, továbbá egy a lengő emelőre erősített vezető szegmens által, mely a késtartó gerendát állandóan odaszorítja az ellenkésekhez. (1 rajzlap melléklettel.' Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten