56707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas- és acél készítésére

Minthogy fölismertetett, hogy az említett struktura eléréséhez a szilícium nem okvetlenül szükséges, lehetségesnek kellett lennie bázikus kemencében is tisztán bázikus salak alatt a kívánt struk túrát létesíteni, ha ugyanis keletkező szén létesülésére. alkalmas körülményekről gondoskodunk. Minthogy azonban tisztán bázikus, mészből álló salak túl nehezen olvadna, a folyosság fokozására folypát vagy vasérc adagoltatik, ez utóbbi különösen arra való tekintette], hogy ha egyszer vasoxydullá redukálódott, az acélra többé nem hat, mert magas hőfokon az PeO-)-Fe3

C már nem hatnak egymásra. A próba-ömlesztések már most azt igazolták, hogy a termelt acél szivósság, edzhetőség, és struktura tekintetében az összes eddig ismert eredményeket messze fölülmúlja. E munkamenetnél valószínűleg a következő folyamatok mennek végbe: A vasfürdőben magas hőfokon vas, vaskarbid és oxigén vannak egymás mellett, anélkül, hogy egymásra hatnának. A salakban mész, vasoxydul és szén van. Magas hőfokon és redukáló légkörben már most kalciumkarbid keletkezik, mely a fürdőben lévő oxigénnel a következőképen reagál: (6Fe -f 0) + CaC2

= CaO -f 2Fes

C. A keletkező szén tehát itt is a vassal kapcsolódik és a kivánt strukturál létesíti. Mindkét esetben, vagyis ugy savas pesten kovasavtartalmu salakkal vagy bázikus pesten tisztán bázikus salakkal foganatosított eljárásnál a kívánt minőség elérésére szükséges volt, hogy a fürdőbe oxigén jusson; vasmentes salakkal és teljesen desoxydájt vagyis oxigénmentes acéllal való munka esetén a kívánt minőséget vagy strukturát nem lehetett elérni. Eddig általánosságban — és a bejelentő különösen — lehetőleg oxydmentesen igyekeztek olvasztani. Az oxygént az egész világon a vaskohász legnagyobb ellenségének tartották. A jelen találmány már most az oxigént is igába hajtja s oddig el nem ért minőségi eredményre vezet. Hangsúlyoztatik azonban, hogy az acélgyártásnál egymás mellett lévő anyagoknak a szükségelt magas hőfokon végbemenő kölcsönös reakciói nem lévén még kellően tanulmányozva, az eljárásnak áz előbbiekben vázolt tudományos magyarázata csak kísérlet vagy hypothezis;

mely azonban a bejelentőt nem kötelezi. Mindkét esetben természetesen a sziliciumkarbid vagy kalciumkarbid képződése folytán fölemésztett szenet pótolni kell. A bejelentő tulajdonát sépező 161610 német szabadalom segélyével könnyen lehet az acélt olvasztás közben a salakon keresztül pontosan megszabott fokig szemesíteni. Savas pesten ill. savas salakkal való dolgozáskor desoxydált salak esetén erős, de nem kívánatos sziliciumredukció lép föl. Ezt azonban a magas hőfokoknál a megállapított összetételű salakhoz megállapított mennyiségű vasérc adagolása által a kívánt határok közt tarthatjuk, vagy teljesen meg is szüntethetjük. Példa gyanánt megemlítjük, hogy 30—35% mész, 30—35% homok, 5—10% barnakő és 25—30% vasérc képezte salakkal egyidejű kellő szénezés mellett savas pesten teljes finomítást létesíthetünk a szén- vagy sziliciumtartalom lényeges változtatása nélkül. Az eljárások a gyakorlatban következőképen foganatosíthatók : I AJ A savas kemencében beolvasztott vagy folyós betöltött vasat az imént ismertetett salakkal lefödjük és karburitot vagyis fémeknek és szénnek szilárd alakba hozott keverékét adagoljuk hozzá. Ezután a tapasztalat megszabta ideig fűtünk, s végül a még hiányzó szilícium, mangán vagy ötvözet-fémek adagolása után a vasat lecsapoljuk és öntjük. B) A bázikus kemencében lévő vasat körülbelül 40—50% mész, 20—25% folypát és 30—35% érc képezte salakkal födjük le s karburitot adagolva, ép úgy járunk el, mint az előbbi eljárásnál. Bázikus kemencében az említett eljárás előtt vasmentes salakkal kezelhetjük a vasat kénmentesítés céljából. Nem okvetlenül szükséges, hogy a salakot először vigyük föl és azután adagoljuk a karburitot. Lehet fordítva is eljárni, ami-