56685. lajstromszámú szabadalom • Féklánccsévélő szerkezet kocsik számára

— 2 4. ábra nagyobb léptékű metszet a 3. ábrának 4—4 vonala szerint. Az 5. ábra nagyobb léptékű metszet a 6. ábrának 5—5 vonala szerint. A 6. ábra oly csévélőszerkezetnek függélyes metszete és részben nézete, mely a 3. ábrában föltüntetett szerkezettel ellenkező irányban forgatandó. A 9. ábra az egyes részeknek helyzetét mutatja a dob részleges forgása után, a mikor a segédlánc a fékláncnak további lefejtését meggátolja. A 10. ábra egy lábitós emeltyűnek és szomszédos részeinek perspektivikus képe. A 11. ábra a fémszerkezet alsó része másik foganatosítási alakjának függélyes metszete. A féklánc csévélőszerkezett áll: egyik oldalán függélyesen forgatható fogantyúval vagy kézi kerékkel ellátott rendesen vízszintes hajtótengelyből, melynek másik oldalán fogas kerék van elrendezve. A fogaskerék és a fogantyú között tengelykapcsolás van elrendezve, mely a fogantyúnak az egyik irányban való szabad forgását teszi lehetővé, a fogas kerék forgatása nélkül. A csévélőszerkezet dobja a hajtótengellyel párhuzamos ós ennek közelében ágyazott tengelyen van elrendezve. A dobon egy fékezőlánc van megerősítve, mely a kocsifenéken átmegy és a fékrudazatba kapcsolódik. A fékek oldásánál a féklánc mozgását határoló segédlánc egyik vége a dobra, másik vége pedig a fékláncra van erősítve, még pedig egy a dob és a kocsifenék közötti helyen. A dob oly csévélő fölülettel bír, melyre a fékezőlánc és a segédlánc mindkét irányban fölcserélhetők, és mely úgy van alakítva, hogy a láncnál az áttétel a dob forgásánál növekszik. A dob megfelelő rögzítő eszközökkel is van ellátva, melyek a fékek bekapcsolásánál a dob forgását is megakadályozzák. A szerkezet különböző részei úgy vannak elrendezve, hogy könnyen igazíthatók be a fékek meghúzásánál jobb vagy bal irányban forgatandó kézikerekek számára. Az egész szerkezet megfelelő állványba vagy tokba van zárva, mely közel a kocsi végéhez a kocsifenéken van megerősítve, a hol is a szerkezet kevés helyet foglal el és a fogantyú a vezető keze ügyébe esik. A dobot és hajtóművet bezáró tok (1. ábra) tetszőleges szerkezetű lehet és tetszőleges módon lehet a kocsira erősítve. A rajz szerinti foganatosítási alaknál a talapzatalakú tok az (a) kocsifenékre van megerősítve ; az (a2) kocsifalra erősített fölső kiszélesített (al) tokrészben (2. ábra) van elrendezve a dob és annak hajtóműve. Az ily szerkezetű tok tetszetős külsejű, a csévélőszerkezetet jól és szilárdan támasztja, amellett hogy annak részei portól, piszoktól megkíméltetnek. A (B) dob kerülete úgy van alakítva, hogy a dob forgásánál a lánc megfeszül és az áttétel növekszik. Azonkívül a föltüntetett dob lehetővé teszi a fékláncok fölcsévélését a dob minden forgásirányánál. A dob egyik végén (b) fogakkal ellátott bővített köralakú részből és egy • ezzel szomszédos, a dobtengelyhez képest excentrikus (bl) és végül egy kisebb koncentrikus (b2) részből áll, mely a sugárirányú (b3) karimában végződik (4. ábra). A (bl) excentrikus résznek a tengelytől legtávolabb eső helyen a féklánc rögzítésére szolgáló (b4) csap van elrendezve, ráely csapból csavarvonal szerint haladó, csökkenő sugárú (b5, b5) hornyok indulnak ki, melyek a dob (B2) koncentrikus részében végződnek. Ha a dobot az egyik vagy másik irányban forgatjuk, a lánc az egyik vagy másik (b5) horony hosszában csavarvonalban csévélődik föl a dobra, a dob koncentrikus részének eléréseig és azután folytatólag erre a részre csévéltetik föl. A dob excentrikus része arra szolgál, hogy a dobnak mindkét irányban való forgatásánál gyorsan vegye föl a laza részt és egyidejűleg növelje az áttételt a láncnál addig, míg a lánc a dobnak vékony koncentrikus részét el nem érte, amikor is a legnagyobb áttételt értük el. A dob tetszőlegesen lehet a tokban ágyazva. A rajz szerint ez a dob a helytálló (C) tengelyre van ágyazva, melynek végei a tok mellső és hátsó oldalának meg-