56664. lajstromszámú szabadalom • Átvezérlés egy vagy többhengeres robbanómótorok számára

- 2 — tüzelőanyag-szivattyú (7) dugattyúrúdjára viszi át. Az excenterlöket növekedése tehát a (4) himba kilengését és evvel együtt a szivattyú löketét is megnagyobbítja; ami viszont azt jelenti, hogy a tüzelőanyag nagyobb mennyisége jut a gépbe; ily módon megy végbe a bevezetett tüzelőanyag menynyiségének előzőleg említett szabályozása. A (6) kilincset egyrészt a (9) lemezrúgó, másrészt pedig a (10) ütközőcsap tartja normális helyzetében úgy, hogy a (9) rúgó a kilincset a (10) ütközőcsaphoz szorítja. Az (5) csapon azonkívül egy tehetetlenségi szabályozó (11) kilincse ül, mely az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el. A (11) kilincsen (12) kiugrások vannak, melyek a (6) kilincshez támaszkodnak úgy, hogy a (11) kilincs nem képes jobbra fordulni és így a (7) plungerrel kapcsolaton kivül marad. Az 1. és 3. ábrán a (15) vezetősín is látható, melynek helyzetéből látható, hogy a (6) kilincs (13) csapján ülő (14) görgő kapcsolaton kívül áll. Az átvezérlő berendezés egyes részeinek leírt helyzeténél a tüzelőanyagszivattyú normális üzemben áll. A teljes átkapcsoló szerkezet a 3. ábrán van föltüntetve. Ha átvezérelni akarunk, a következő folyamatok mennek végbe. A 3. ábrán látható (17) emelő a motor forgásértelmóhez képest jobbra vagy balra mozgattatik. A (18) rudazat útján a (19) súrlódási kengyel a két (20) súrlódó korong hornyába nyomatik (lásd a 4. ábrát is); a (19) kengyel súrlódás által magával vitetik és fölemeltetik. A hatás a következő: A (16) rudazat segélyével a (15) vezetősín fölemeltetik, mely helyzet a 2. ábrán van föltüntetve. A vezetősín ezen fölfelé mozgásánál azonban a (6) kilincs görgője a (15) sínnek megszabott pályája mentén kénytelen haladni, miáltal a (6) kilincs a 2. ábrán látható helyzetbe kerül, vagyis a. tüzelőanyagszivattyú (7) plungerével kapcsolaton kívül kerül; ezáltal úgy a szivattyú, mint a tengelyszabályozó ki vannak iktatva, az utóbbi azáltal, hogy a szivattyúra gyakorolt hatása meg van szüntetve, minthogy ez a szivattyú ki van kapcsolva. Most már a tehetetlenségi szabályozó lép működésbe, mert ha a (6) kilincs jobb felé mozog, a tehetlenségi szabályozó (11) kilincse is jobbra mozoghat. A tehetetlenségi szabályozó ezen mozgása azonban csak bizonyos idő múlva következik be, minthogy ez a szabályozó csak csekély fordulatszámra van beállítva. Minthogy ezen idő alatt nem vezetünk a gépbe tüzelőanyagot, a fordulatszám természetesen csökkenni fog. Ha a motor fordulatszáma körülbelől egyharmadára sülyedt, a tehetetlenségi szabályozó (11) kilincse egy úgynevezett radiális rúgó hatása alatt jobbra mozog és ezáltal a (8) szivattyú (7) plungerének (21) orrával kapcsolatba lép. Ez az új helyzet a 2. ábrán látható. Az 5, ábrán nagyobb léptékben látható a (7) plungerrel kapcsolatban álló (11) kilincs és a kikapcsolt (6) kilincs. A (4) himba mozgásánál a (7) plunger is fölfelé megy. A (11) kilincs azonban úgy van elrendezve, hogy a tehetetlenségi kilincs mozgásánál a (7) plunger lökete két-háromszor akkorra lesz, mint normális üzemnél és hogy a tüzelőanyag korábban, mint egyébként jut az izzófejbe. Ez a két egészen háromszoros tüzelőanyag mennyiség, mely még azonkívül koi'ábban i3 bejut az izzófejbe, oly előrobbanást létesít, hogy a már befelé mozgó dugattyú ismét visszahajtatik; a forgásirány tehát megváltozik. Ezután következik be a tüzelőanyagszivattyú és evvel a tengelyszabályozó beiktatása is a következő módon: Először a (14) vezetősín ismét lefelé mozog el és lassankint ismét az eredeti helyzetbe tér vissza (1. ábra). A (6) és a (11) kilincsek a (9) lemezrúgó hatása alatt ugyancsak visszatérnek eredeti, az 1. ábrán föltüntetett helyzetükbe, vagyis a (6) kilincs újra kapcsolatba lép a tüzelőanyagszivattyú (7) plungerével; ily módon a fönt leírt normális üzem ismét helyre van állítva. A 3. ábrán kéthengeres mótor hajtása látható. A kikapcsoló szerkezet teljesen ugyanaz maradt, mint az egyhengeres mó-