56660. lajstromszámú szabadalom • Szikrapálya lökésszerű gerjesztéshez

Megjelent 1912. évi julius Iií> 24-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56660. szára. VII/j. OSZTÁLY. Szikrapálya lökésszerű gerjesztéshez. GESELLSCHAFT FÜR DRAHTLOSE TELEGRAPHIE M. B. H. CÉG BERLINBEN. Pótszabadalom az 53270. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1911 szeptember hó 11-ike. Elsőbbsége 1911 február hó 27-ike. A lökésszerű gerjesztéshez alkalmas szikrapályáknál a gyors kioltó hatás szempontjából első sorban az elektróda anyaga és alakja mértékadó. Az elektróda anyaga gyanánt a hőt jól vezető fémek, mint a vörös réz és ezüst váltak be, míg a szikrapálya elektródái gyanánt legelőnyösebbnek a lemezelektródákat tartották, arra való tekintettel, hogy megfelelő kioltó hatás biztosítására az szükséges, hogy a szikra mindig más ós más helyen keletkezzék. Lemezalakú elektródáknál külön segédeszközök alkalmazásával meggátolták, hogy a szikrák a lemez szélét elérhessék, mert ezt károsnak tartották. Találmányunk tárgya oly kioltószikrapálya, mely az eddig alkalmazott lemezszikrapályáktól eltérően lehetőleg sok széllel vagy éllel bír, melyek azt biztosítják, hogy a szikrák lehetőleg ezeken a helyeken keletkeznek. A kísérletek ugyanis azt igazolták, hogy a szikra az ekként alakított szikrapályáknál az elektródák ama pontjai között létesül, melyek legközelebb fekszenek egymáshoz és azután azonnal kiterjed. A szikráknak ez a kiterjedése és az áramvezeték keresztmetszetének evvel j járó növekedése azonban nem csak nem I káros, hanem jó kioltó hatás szempontjából rendkívül értékes is, mert a szikra azonnal a kisülés után nagyobb hőfölületet talál. A csatolt rajz 1. ábráján (a) és (b) a metszetben rajzolt szikrapálya két elektródája, melyen példaképen azt tüntettük föl, miként lehet az ilyen szikrapályát kiképezni. A kiemelkedések vagy egyes, megfelelő alakú kúpok (2. ábra) vagy pedig koncentrikus gyűrűbordák lehetnek (3. ábra). Ilyen szikrapályánál a kisülés akként megy végbe, mint több egymással párhuzamosan kapcsolt szarvas villámhárítónál. A kisülés itt is az elektródák között levő legszűkebb köznél indul meg, azután nagyobb fölületre terjed szét, miáltal alkalmat nyer arra, hogy rendkívül gyorsan kiterjedjen és lehűljön. A kiterjedésí fölület nagysága főleg az egyes kisülési pályák görbületi sugarától és az elektróda anyagának megválasztásától függ, igy pld. ezüstelektródáknál a szikra minden oldal felé 2 mm.-rel terjedhet ki. Magától érthető, hogy az új szikrapályánál a kioltó hatás fokozására az elektródaanyag megfelelő megválasztása mellett más ismert segédeszközöket pl. hidrogén gázkört is lehet alkalmazni.