56637. lajstromszámú szabadalom • Súrlódási bolygóáttétel

Megjelent 1912. évi julias hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 566H7. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Súrlódási bolygóáttétel. DR

FONÓ ALBERT TANÁCSADÓ GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 január hó 21-ike. Ismeretesek már oly súrlódási bolygókerékáttételek, melyek lényegükben a gyorsan járó (hajtó vagy hajtott) tengely körül elrendezett és ezen tengellyel súrlódási kapcsolatban álló súrlódási bolygókerekekből (korongokból) álltak, melyek csapjai a lassan járó (hajtott vagy hajtó) tengelyre erősített testben vannak ágyazva, míg a korongok külső kerületeit egy álló gyűrű fogja körül. Ezen berendezéssel úgy gyorsító, mint lassító áttételt lehet létesíteni, nagy áttételi viszonyok azonban nem érhetők el. Jelen találmány tárgya oly súrlódási bolygóáttétel, mellyel igen nagy áttételi viszonyokat lehet létesíteni. Az ismert szerkezeteknél nagy áttételek ugyanis azért nem voltak elérhetők, mert a gyorsan járó tengellyel a bolygo korongok ugyanazon az átmérőn érintkeztek, mint a helytálló részszel (a korongokat körülfogó gyűrűvel.) A találmány értelmében nagy áttételi viszonyok létesítése céljából oly elrendezést választunk, melynél a bolygó korongok a gyorsan járó tengellyel nagyobb átmérőn érintkeznek, mint a helytálló résszel. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező áttétel egy kiviteli példája van föltüntetve. A lassan járó (a) tengellyel a (b) súrlódó (bolygó) korongok (c) csapjai szilárdan vannak összekötve akár- azáltal, hogy a csapok a tengellyel a rajzon föltüntetett módon egy darabból készülnek, akár pedig azáltal, hogy a csapok ágyazási helyeit a tengelylyel ös8zékötjük. A (b) korongok a gyorsan járó (d) tengely körül vannak elrendezve, még pedig a rajzon föltüntetett példánál úgy, hogy síkjuk az ismert szerkezetektől eltérően nem fekszik az (a, d) tengelyekre merőleges síkban, hanem azzal szöget zár be. Ezen elrendezéssel elérjük, hogy a súrlódási erőt a (d) tengely irányában föllépő (esetleg mesterséges úton létesített) axiális komponens létesíti. A (b) korongok a (d) tengellyel az (e) átmérőn érintkeznek. A helytálló részt az (f) betétgyűrűk képezik; a gyűrűk fölülete görbe vagy kúpfölületkép van alakítva és azokon a (b) korongok a (g) átmérővel, mely a (d) tengellyel érintkező (e) átmérőnél kisebb, gördülnek. Az ismert szerkezetekkel szemben tehát az áttételi viszony az (e) és (g) átmérőknek az egységtől különböző viszonya következtében növeltetik. Az áttételi viszony azonban a (g) átmérő csökkentése által igen nagy mértékben növelhető anélkül, hogy a (b) korongok méretét