56622. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóeljárás és készülék nehéz szénhidrogénekkel hajtott explosió erőgépekhez

_ 2 — kipuffogó gázok által oly hőmérsékletre hevítünk, amelyen az alkalmazott tüzelőanyag tökéletes elgőzösítése biztonsággal bekövetkezik. Ezáltal a tüzelőanyagrészecskéknek a gyújtón való lecsapódását és az ebből folyó gyújtási zavarokat elkerüljük. Azonkívül a gép az elektromos gyújtású gépek összes előnyeivel bír és ennek dacára csak egyféle tüzelőanyagot szükségei, amellyel meg is indítható. Ismeretes ugyan már magába véve égési erőgépek elektromos gyújtóinak fűtése, azonban a fűtés eddig teljesen elütő célból és ennek megfelelően sokkal csekélyebb mérvben történt. Az eddigi fűtés ugyanis kizárólag azt a célt szolgálja, hogy különösen szívógázgépeknél a gyújtót megszárítsa illetve megszabadítsa azon vízcaeppektől, amelyek hosszabb üzemszünetek közben arra lecsapódnak. Ehhez 100° C-nál valamivel magasabb hőmérséklet elegendő, mig a találmány tárgyával elérni kívánt célhoz a gyújtót oly hőmérsékletre kell hevíteni, amelyen az illető nehéz szénhydrogének biztosan elgázo3odnak, tehát legalább 300—400° C-ra. Ebből ismét az következik, hogy az új eljárás foganatosítására szolgáló készülékeket az ismertekkel szemben oly módon kell kiképezni, hogy a szükséges nagymérvű fölhevítés biztosan elérhessék. Ehhez nem elegendő, hogy a gyújtót kívülről egy láng nyaldossa, mint az eddig a gyújtó szárítása céljából történt, hanem a gyújtót a lángnak vagy a forró gázoknak feneke közelében körül kell venniök, vagy pedig azon át kell hatolniok. Az új eljárás foganatosítására szolgáló gyújtószerkezeteknek néhány kiviteli alakja a mellékelt rajzon van .föltüntetve. Az 1. ábra egy megszakító gyújtás gyújtófödelét mutatja. Ez a gyújtófödél egy üreges (A) gyújtótestből áll, amelyet egy csak (l)-nél áttört (u) fal úgy oszt két részre, hogy az (a)-nál belépő lángból fölszálló fütőgázoknak az (1) nyíláson kell keresztülhatolniok és csak azután léphetnek ismét ki (b)-nél. Ezáltal a (z) gyújtópecek, a (h) gyújtóemelő és gyújtófenék, amelyben mindeme részek ülnek, közvetlenül hevíttetnek. Zárt gyújtó test helyett a 2. ábrán föltüntetett nyitott gyújtótest is alkalmazható. Ez a szerkezet természetesen nemcsak megszakító gyújtásnál, hanem gyetyagyújtásnál is használható. A szerkezetet úgy kell kiképeznünk, hogy a láng közvetlenül a gyújtóhelyig vezettessék, amit a gyújtókarima megfelelő módon való kiképzése által, vagy pedig az egész hengerfejnek vagy hengernek megfelelő berendezése által érhetünk el. így például a 3. ábrán a gyújtógyertya gyújtóhelyének megmelegítése egy a hengerben alkalmazott csatorna által éretik el, amelyen a forró gázok keresztül vonulnak. A forró gázokat általában egy lámpa állíthatja elő, üzemközben azon a kipuffogó gázok által is helyettesíthetők ugy, hogy indításnál fütőláng, üzemközben azonban a kipuffogó gázok használtatnak. Némely esetben, például ha akkumulátorbattériával rendelkezünk, a gyújtó fűtése elektromos úton is eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtóeljárás nehéz szénhydrogénekkel hajtott explóziós erőgépekhez, azáltal jellemezve, hogy az elektromos gyújtót külön hőforással vagy pedig indítás után a gép kipuffogó gázai által a használt tüzelőanyag tökéletes elgázosításához elegendő hőmérsékletre hevítjük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítására szolgáló gyújtókészülék, azáltal jellemezve, hogy a gyújtó egymagában vagy az ezt környező részekkel kapcsolatban úgy van kiképezve, hogy a forró gázok vagy aláng a gyújtótesten, illetve a gyújtótest és az ezt környező részek között a gyújtófenéknek a gyújtóhelyen való fölhevítése céljából keresztülvezethetek. 3. A 2. pontban igényelt gyújtó kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az egy üreges, közepén egy válaszfal által oly módon ketté osztott gyújtófödéllel van