56616. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés
3. ábra metszet a 2. ábrának III—III votfala szerint; a 4. ábra a tiizelő szekrénynek végnézete. Ha tüzelőanyag gyanánt szenet alkalmazunk, akkor célszerű ezt kellően fölaprítani, amiért is a föltüntetett foganatosítási alaknál a fejlesztendő gőzzel táplált munkagéppel hajtott (1) aprító készülék (1. ábra) van elrendezve, melyben a szén a (2) daráló kúp segélyével annyira fölapríttatik, hogy az porított állapotban hull a tápszerkezetbe. Ezen szerkezet a föltüntetett példában két (3) és (4) adagoló szekrényből áll, melyeksen két, a rézsútos (5) és a függélyes (6) csatornából alkotott, a porított szén felvételére szolgáló üreg van kiképezve és melyek mindegyike egy-egy (7) tartókar segélyével a (8) tengelyre ékelt (9) agyhoz van erősítve. A (9) agygyal a (10) fogaskerék áll szilárd összeköttetésben, ezen fogaskerékkel pedig a vele azonos átmérőjű félkörnek megfelelő (11) fogas szegmens (2. ábra) kapcsolódik, mely utóbbinak (12) tengelye a munkagép segélyével az (x) nyíl irányában forgattatik. Ezen elrendezés folytán a (10) fogaskerék minden félfordulat után egy félfordulatnak megfelelő ideig nyugalomban marad, majd magint egy fél-. fordulattal tovább forgattatik, mely szakaszos mozgás a (3) és (4) adagoló szekrényekkel is közöltetik (1. ábra) úgy, hogy ezek fölváltva az (1) aprító készülék aláill. a később leírandó (14) tüzelő szekrény elé jutnak és ezen helyzetükben egy félfordulatnak megfelelő ideig nyugalomban maradnak. Ezen nyugalmi állapotnál az aprító készülék alatt lévő adagoló szekrény szénnel megtöltetik, míg ugyanekkor a (14) tüzelő szektény előtt lévő adagoló szekrénynek tartalma a (15) tüzelőtérbe fúvatik, mely célra a (16) alzatra szerelt és a (17) cső útján a (18) légtartállyal közlekedő (19) fúvó fej szolgál, mely utóbbi az adagoló szekrények nyugalmi helyzeténél a tüzelő szekrény előtt fekvő apagoló szekrénynek (5) csatornájával közlekedik. A helyes működés szempontjából szükséges, hogy egyrészt az aprító készüléknek kibocsátó vége csak akkor tartassék nyitva, mikor az adagoló szekrényeknek egyike ezen kibocsátó vége alatt van és hogy másrészt mindegyik adagoló szekrény (5) csatornájának alacsonyabban fekvő vége is csak akkor legyen nyitva, mikor ezen csatorna a (19) fúvó fejjel közlekedik, mert különben a szén, az adagoló szekrények mozgása közben úgy az aprító készülékből, mint az adagoló szekrényekből a földre Ömlenék. Ezen föltétel kielégítésére az adagoló szekrényeknek fölső lapjára erősített (21) gyűrű (2. ábra) szolgál, mely az aprító készüléknek kibocsátó végéhez pontosan hozzáilleszkedik és mely mindegyik adagoló szekrénynek (6) csatornája fölött egy-egy (22) kivágással bír úgy, hogy ezen gyűrű, midőn az adagoló szekrényekkel forog, az aprító készüléknek kibocsátó végét zárva tartja és ezt csak akkor teszi szabaddá, mikor a (22) áttöréseknek egyike az aprító készülék kibocsátó vége alá jut; hogy azonban a (22) áttörések mindegyike a szénnek az (5) csatornából (1. ábra) a tüzelőtérbe való befúvásakor zárva tartassék, a tüzelő szekrénynek (23) "karjához a (24) födő van hozzáerősítve, mely az illető (22) áttörést elfödi. Az (5) csatorna mélyebben fekvő végének zárására és nyitására az 1. ábra jobb oldalán zárt helyzetében föltüntetett (25) forgó csapó szolgál, mely az adagoló szekrényben ágyazott (26) csap körül, rúgó hatása ellenében annyira elforgatható, hogy az (5) csatornát nyitja. Ezen csapó, melyet rúgója rendesen zárt helyzetben tart, akként van elrendezve, hogy az az adagoló szekrénynek a (19) fúvó fejhez való érkezésekor az utóbbiba ütközik és így kénytelen a. 3. ábrában szemléltetett módon az (y) nyíl irányában kitérni, vagyis az (5) csatornának mélyebben fekvő végét kinyitni; midőn aztán az illető adagoló szekrény a benne lévő szén kifúvása után mozgását folytatja, a (25) csapó ugyanazon irányban még nagyobb mértékben kitér és végül a (19) fúvó fej (1. ábra) fölött egészen átcsúszva zárt helyzetébe csapódig vissza. A (18) légtartályban lévő sűrített levegőt
