56592. lajstromszámú szabadalom • Alapvonaltávolságmérő

Megjelent 1913. évi julius hó 23-én. MAGY KIR SZABADALMI BKH HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 56592. szám. VH/a. OSZTÁLY Alapvonaltávolságmérő. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKT1ENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1911 október hó 30-ika. Elsőbbsége 1910 november hó 9-ike. Jelen találmány oly alapvomaltávolságmérőre vonatkozik, mely összetett szeimlencseprizmával és a szemlencseprizmarészek érintkezési síkjában részleges tükörbevonattal bír, melynek a képmezőben a választóvonalat adó határolóvonala párhuzamos a műszer alapvonalához, valamint merőleges a kilépő sugárnyaláb tengelyére. A találmány célja ezen. távolságmérőnek f erde betekintésű távolságmérő gyanánt való kiképezésében áll. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a szemlencseprizma tükörbevonatát a szettnlencseprizmának két egymás felé konvergáló visszaverő fölülete közötti oly módon r&ndezzük el, hogy az említett fölületek egyikéről jövő sugarak a tükörbevonatra vettetnek és erről egy, a mérőháromszög síkjára ferdén álló kilépési fölületen át a szemlencse felé visszaveretnek, míg a két említett fölület másika által visszavert sugarak a tükörbevonat határolóvonalia előtt közvetlenül a kilépési fölületen át vettetnek a szemlencsébe. A csatolt rajzon a találmány tárgyának három kiviteli alakja van föltüintetve. Az 1. ábra a szemlencseprizma fölülnézete, mimellett a távolságmérő többi optikai elemei csak vázlatosan vannak jelölve. A 2. ábra a szemlencseprizma oldalnézete, a távolságmérő többi optikai elemeinek vázlatos jelzésével1

, a 3. és 4. ábra a szemlencseprizmaszerkezetnek egy módosítását fölül- és oldalnézetben mutatja. (1) és (2) jelöli a távolságmérő! két tárgylencséjét és (3) a szemlencsét. Az (1, 2) tárgylencsék élé ágyazott pentaprizmákat, melyek a tárgyról jövő sugarakat a tárgylencsékhez vezetik, (4) és (5) jelzi. A tulajdonképeni szemlencseprizma a két (6, 7) prizmából van összeállítva, metlyeknek (8, 9) visszaverő fölületei egymás felé konvergálnak. A (6, 7) prizmák érintkezési síkjában a (11) határolóvonallal biró (10) tükörbevonat van alkalmazva. A (12) kilépési fölület a mérőháromszög síkjához ferde és a szemlencse tengelyére merőleges. A (6, 7) prizmákból álló tulajdonképeni szemlencseprizma elé (13, 14) előtétprizmák vannak ágyazva, melyek egymást keresztező (15, 16) visszaverő fölületekkel bírnak. A (2) tárgylencsétől jövő sugarak a (13) prizma (15) visszaverőfiölületére ütköznek és az utóbbiról1

a (8) fölületre vettetnek, melyről a (12) kilépést fölületen át közvetlenül a szemlencsébe kerülnek. Az (1) tárgyleincséTŐl jövő suga-