56576. lajstromszámú szabadalom • Villámhárító berendezés épületfödelekhez

2 drótokkal és a (G) födélcsatornával össze van rorrasztva és az (L) vezeték révén a földdel áll összeköttetésben. Az (L) vezeték fali tartókkal, védőcsövekkel, kapcsokkal elszigetelten van az épületen megerősítve és rézből való földlemezzel van ellátva, melynek nagysága és vastagsága a talajvíz mennyiségétől és a talaj mennyiségétől függ. Szén vagy platinacsúcsukkal és külön (A) hárítóvezetékkel ellátott (a) fölfogó rudakat csak nagyobb épületcsoportoknál alkalmazunk (1. ábra). Egyedül álló épületeknél az (F) taréjvezetéket kiálló csúcsokkal látjuk el, melyeknek száma a védőhálózat nagyságától függ. Ezen esetben a két födólrész védőhálózatát a taréj fölött (m) vezetékek által több helyen összekötjük, miáltal egy összefüggő vezetőháJózatot kapunk. A leírt villá i>hárítóberendezés bármilyen épületfödélre alkalmazható. Azonban pala-és kátránypapir födeleknél az (R) fémbetétek és (C) fémpántok helyett — melyek csak cseréptetőknél alkalmazhatók — egymástól tetszőleges távolságban kifeszített drótvezetékeket használunk. A hosszanti és keresztdrótoknak, valamint a levezető drótoknak száma és egymástól való távolsága a védőhálózat nagyságától és a tető födőanyagától függ. SZABADALMI IGÉNY. Villámhárító berendezés épületfödelekhez, azáltal jellemezve, hogy azt a cserép, illetve palatető és az azt hordó alsó födéllap között elrendezett vízszintes (D) drótok alkotják, melyeket a cserepek illesztési hézagaiban fekvő (R) fémbetétek vagy drótok kötnek egymással össze, míg két végük a szélső szarufa irányában futó (U) drotokhoz van forrasztva, mely utóbbiak a talajba vannak levezetve. (2 rajzlap melléklettel.) PAU-AS RÉ8ZVÉNY 1 ÁRSAaÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.