56570. lajstromszámú szabadalom • Vágóhídi függesztő és feszítő készülék
Megjelent 1913. évi julius hő 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jGg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56570. szára. XI/f. OSZTÁLYVágóhídi függesztő ós feszítő készülék. SCHLICK-FÉLE VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. ÉS LIPKA ZOLTÁN. FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 május hó 2-ika. Jelen bejelentés tárgya vágóhídi függesztő- és feszítőkészülék, úgynevezett rénvas, melynél a szétvágott és földolgozott marhafelek a további elszállításra önműködőlég összetolatnak. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmánybeli rénvas egyfogaratosítási alakjának elölnézete, a 2. ábra ennek fölülnézete, a futókerekek elhagyásával, 3. ábra oldalnézete, a 4—,6. ábra egy másik foganatosítási alak elől-, fölül- és oldalnézete, a 7. ábra pedig a működést magyarázó vázrlat, A vágott marha földolgozás céljából kiterpesztett hátsó lábainál fogva a rénvas (1, la) futókerekein lóg, mely kerekek szélső helyzetükben a (2) kampók ál!|al ismeretes módon megtartatnak. A marhának földolgozása és hosszában két részre való szétvágatása után a rénvas fölhúzásának végén az említett kampók ismert módon kikapcsoltatnak, úgy, hogy az, (1, la) futókerekek szabadon mozoghatnak. A találmánybeli újítás szerint a rénvas (3, 3a) sineinek sajátos elrendezése és az (1, la) futókerekek különleges kiképezése folytán a futókerekeknek a pontozva jelzett középső helyzetbe való összefutása önműködőlég a legegyszerűbb módon vízszintes sinek mellett is biztosíttatik. Ezen. összefutás azon célból szükséges, hogy a földolgozott marhafelek a szállító kocsira egyszerre legyenek átrakhatók. Az említett elrendezés abban ál!, hogy a rénvas sinei a futókerekek összefutási útján nem párhuzamosan, haneim kétoldalt részarányosán a központtól kiindulva, konvergensen (1. 1—3. ábrák) vagy divergensen (4—6. ábrák) vannak elrendezve. Az (1, la) futókerekek, emellett oly forgási testek gyanánt vannak kiképezve, melyek alkotói a kerekek mértani tengelyével szöget képező egyenesek vagy bárminő görbe vonalak. Az ily alakítású futókerekek a fönt jelzett elrendezésű (3, 3a) síneken az alább leírandó módon forgatónyomatékot honnak létre, mely a futókerekek gördülését előidézi. Ennek magyarázatára a 7. ábrabeli vázlat szolgál, hol (a) kör a futókeréknek (c) a rénvas sinének oldalnézetét és A—A a középső súlyvonalat jelzi. Minthogy a pillanatnyi (Y) alátámasztás sohasem esik az A—A súlyvonalba, ennek folytán a (Qb)