56564. lajstromszámú szabadalom • Bevásárlási konyhatáska

— 2 — 8. ábra részleges függélyes hosszmetsze­tet 7. ábra 8—8 vonala szerint, 9. ábra egy negyedik, 10. ábra végül egy ötödik kiviteli alakot tűntet föl nézetben. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak áll az alsó (B) célszerűen alumíniumból készült szekrényből, melyhez a fölső (r) célszerűen viaszfcosvászonból készült táskarészlet csat­lakozik, A belső szerkezet 2. ábrán látszik legvilágosabban; ezen legegyszerűbb kivi­teli alaknál a (B) szekrényrész fönt (d') csukló körül elforgatható (d) födővel zár­ható el. Az (f) viaszkosvászonrészlet a (B) szekrényhez bármely ismert módon erősít­hető, jelen példánál a (B) szekrény fölső (e) szélei elvékonyodnak és ezen szélek, valamint az (e'j keret közzé van az (f) táskarészlet csavarokkal vagy szögecsek­kel megerősítve, sőt amennyiben az (e) részlet fölfelé kissé vékonyodik, úgy az (e') keretnek egyszerű reáhúzása folytán elég jó kötés keletkezik a szekrény és a táska között. Ezen kiviteli alak használati módja a következő: Előzőleg a törékeny és ké­nyes cikkeket vásároljuk be, melyeket a (B) szekrényrészbe helyezünk be a (C) tás­kán keresztül a (d) födél nyitott állapotá­ban. Ha a (B) szekrény megtelt, úgy a födőt becsukjuk és a táskába helyezzük a többi kevésbbé kényes élelmicikkeket. Ezen kiviteli alak hátránya, hogy a szekrény belsejéhez akkor, ha a (C) táska tele van, hozzáférni nem lehet. A 3—5. ábrák szerinti kiviteli alaknál fönti hátrány ki van küszöbölve. Ennél az alsó (B) szekrénynek bevezető nyílása nem fölül, hanem oldalt van. A nyílások célsze­rűen oly (g) ajtóval zárhatók el, melynek (g") forgáspontja legalul van, az ajtó két oldalán azonkívül egy-egy körcikk alakú (h, h) merőleges lapnyúlvánnyal bír, me­lyeknek derékszögben kihajlított (h', h') vé­gei a (g) ajtót körülbelül csak 45° alatt engedik kinyílni. Az ajtó becsukott hely­zetében valamely ismert (g') záróberende­zéssel rögzíthető. Az alsó (B) szekrény több kamrára lehet beosztva, melyeknek mind­egyike külön (o) ajtóval van ellátva. Ezen kiviteli alaknál a (g) ajtó kinyitása után az ajtó (h, h) nyúlványai által határolt térbe, mintegy garatba helyezzük be az élelmicikke­ket, azután pedig az ajtót betesszük, mikor is a (h) lapnyúlványok a 4. ábrán ponto­zottan föltüntetett helyzetet veszik föl. A táska két végén egy-egy kúpos fölfelé szélesedő (i) háló lehet elrendezve, mely­nek fölső széle célszerűen ki van mere­vítve és födővel zárható. Ezen hálóban célszerűen helyezhető be valamely (i') pa­lack vagy egyéb hosszúkás tárgy. A 6—8. ábrák szerinti kiviteli alaknál a táska alsó része van az előbbi kiviteli alak­nál ismertetett módon oldalról nyíló szek­rénnyel ellátva, azonkívül azonban a táska középrésze is két vagy több egymás fölött függélyesen elrendezett kamrát tartalmaz, melyek fölülről egymásutáni sorrendben tölthetők meg. Előnye ezen kiviteli alaknak, hogy aránylag kis költséggel számos egy­mástól külön álló kamra képezhető ki. Az egyes (B', B") kamrákat vízszintes (k) vá­laszfal választja el, mely a kamra falain kiképezett (1) vezetékben elmozoghat és a 7. ábrán pontozottan föltüntetett helyzetbe húzható ki, mikor is a legalsó (B') kamra fölülről az (m) födó kinyitása után meg­tölthető. Jelen példánál két kamra egyet­len kihúzható válaszfallal van föltüntetve, természetesen azonban tetszés szerinti számú függélyes kamra képezhető ki, min­dig eggyel kevesebb oldalirányban kihúz­ható válaszfallal. A 9. ábra szerinti kiviteli alak a 6—8. ábrák szerintitől abban különbözik, hogy az egymásfölötti (B', B") kamrák nem a táska közepén, hanem két szélén vannak elren­dezve. A táska pedig viaszkosvászonból, hanem valamely (n) hálóból igen célsze­rűen alumínium sodronyból van előállítva. A 10. ábra szerinti kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy a táska viaszkosvászon helyett szintén vala­mely (n) hálóból célszerűen alumínium háló­ból van előállítva. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető, anélkül,

Next

/
Thumbnails
Contents