56561. lajstromszámú szabadalom • Szorítókeretes tolóablak
kisebb (10) vezető csigák, melyek az ablak zárt állapotában a (4) szorítókeret (12) kivágásában fekszenek. A (11) csigák a szorítókeretnek az ablakkerettel szomszédos alsó •oldalrészein vannak elhelyezve és az ablak zárt állapotban a tolókeret alkalmas (13) mélyedésében helyezkednek el. Ha az ablakkeret fölső részéhez erősített '(a rajzon föl nem tüntetett) fogantyút megragadjuk és az ablakot lefelé toljuk, a '(8, 9) csigák a (6, 7) hornyok vagy sinek lejtős fölületein legördülnek és ezáltal az ablaknak és vele a szorítókeretnek vízszintes irányú hátramozdulást is kölcsönöznek <(a 3. ábra ezen mozgás kezdetét mutatja, amikor a csigák a hornyokból kiléptek). ^Ugyanekkor a (10) csigák a szorítókeret mélyedéseiből, a (11) csigák pedig az ablakkeret mélyedéseiből kilépnek úgy, hogy amikor a (8, 9) csigák kerületei az ablaktok ikülső, illetve az ablak vezetékének függőleges fölületein gördülnek, a (10) csigák a szorítókereten, a (11) csigák pedig a tolókeret szomszédos fölületein vezettetnek. Ezáltal az aklakkeret egyrészt a tömítéstől eltávolíttatik, másrészt a toló- és szorító-Jkeret között sem léphet föl csúszó súrlódás. Az ablak kiképzése tetszőleges lehet. így pl. kiegyensúlyozás céljából célszerűen az ablak (14) oszlopát üregesen képezzük ki és -az ellensúlyt ezen üregben vezetjük. Hogy az eső behatolását meggátoljuk, a külső ablakkerethez előnyösen a lejtős (15) lemezt erősítjük (2. ábra), mely az esőt az ablaktól eltéríti és a (16) «visszavető» lemezre vezeti. Az ablak tökéletességét csökkenthetné azonban az alkalmazásra kerülő fakeretek vetemedése. Ez okból a találmány a leírtadon kívül ablakkereteken eszközölt javításokat is biztosít, melyek még a faanyag vete•medését megakadályozzák és emellett az ablaküveg igen egyszerű beerősítését és igen keskeny keretek alkalmazását teszik lehetővé. Az 5. ábrán pl. kettős ablakok számára való keretkiképzés van föltüntetve keresztmetszetben, mely a külső ablaknál az egyúttal az ablak oldalsó határfölületét képező L-alakú (17) fémsínből, valamint az (1) ablaküveg fölvételére a (18) horonnyal ellátott (19) falécből, valamint a belső ablak (20) tömítését fölvevő és a két ablak között lévő közt biztosító (21) falécből áll. Ezen kiképzés segélyével elérjük, hogy igen merev, keskeny és könnyű ablakot kapunk és emellett az ablaküveget néhány facsavar útján könnyen beerősíthetjük. A keret egy további kiképzése látható az 5. ábrán föltüntetett kettős ablak belső, a külső ablakhoz fölül lévő csuklók útján erősített ablakjánál. A keret csak a (22) szögvasból és az ablaküveg fölvételére a (23) horonnyal ellátott, a szögvas szárai közé fekvő (24) falécből áll, mely a szögvashoz facsavarok útján van erősítve. Ezen keret egy változata látható a 6. és 7. ábrán. Ha ugyanis, — ami különösen vasúti ablakoknál fontos — az ablaküveg könnyű és gyors, belülről eszközölhető újítását célozzuk, a (22) szögvas és a (24) faléc közé a (25) fémlemezt iktatjuk és így az egészet a (26) fémcsavarok útján foghatjuk össze, Ezen utóbb leírt változatok szárnyas ablakoknál 'is (7. ábra) célszerűen > alkalmazhatók. Természetes, hogy az ablakkereteken eszközölt javítások nemcsak tolóablakoknál, hanem szárnyas ablakoknál is előnyösen használhatók és a találmány tárgya ezekre is kiterjed. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szorítókeretes tolóablak, azáltal jellemezve, hogy az ablakkeret fölső és alsó részéncsigák vannak elrendezve, melyek az ablak csukott állapotában az ablaktokon kiképezett lejtős mélyedésekben nyugszanak, ahonnan nyitáskor az ablakoszlop függélyes, szorított fölületére kerülve úgy vannak vezetve, hogy az ablak letolásánál (nyitásánál) az ablakkeret a tömítéstől eltávolodik, míg csukott állapotban a szorítókeret által erősen a tömítéshez szoríttatik. 2. Az 1. igényben védett tolóablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy
