56557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangok fényképezésére
Megjelent 1912. évi július hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 56557. szám. IX/d. OSZTÁLY. Eljárás hangok fényképezésére. SOM BERGLUND SVEN OSKAR FBEDRIK MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1910 május hó 17-ike. Elsőbbsége 1909 május hó 17-ike. Jelen találmány tárgya eljárás hangok fényképezésére, melynél a hangrezgések egy fénynyaláb rezgéseivé alakíttatnak át; ez a fénynyalább alkalmas mozgásba hozatt fényérzékeny lemezre hat, miután a fénynyaláb előbb egy fogyó fénytátbocsátóképességgel bíró közegen hatolt át. Aszerint, amint a fénynyaláb a föliilet egyik vagy másik részét éri, többé vagy kevésbé bocsáttatik át és emellett többé vagy kevésbé világítja meg a fényérzékeny lemezt, A találmány abban áll, hogy a fénynyalábnak a fényérzékeny lemezhez csatlakozó és egy nagyon szük, a mozgási irányra merőlegesen fekvő hasítékkal ellátott lemezkén kell áthaladni úgy, hogy a fénynyaláb közvetlenül a fényérzékeny lemez elé a lemez haladási irányához képest merőleges keskeny sávok, illetve vonalak alakjában hozatik. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy az bizonyos hangrezgéseknek megfelelő egyik fénysugár a megelőző vagy követő hangrezgésekkel összeütközésbe nem jöhet, hanem ha a lemezen előálló többé vagy kevésbé befeketített vonal a hangot visszaadja, tiszta és érthető hang keletkezik. Az eljárás foganatosításához való berendezés a mellékelt rajzban van föltüntetve és pedig az 1. ábrán sémásan, a 2. ábrán egy részlet, a 3. és 4. ábrán a lemez >n létesített vonalak nagyobb léptékben láthatók. A berendezés az (1) membránból áll, mely a (2) tükört tartja, melyhez a fény az ernyő mögött elrendezett fényforrástól jön úgy, hogy előbb a (4) lencsén át az (5) prizmámához jut és onnan a (2) tükörhöz vetíttetik. A membrán előtt az ékalakú (6) prizma és mögötte a (7) lencse van alkalmazva, mely a fényt a (8) ernyőben levő nyíláson át egy mögötte elrendezett, alkalmas módon mozgásba hozott fényérzékeny lemezhez vezeti. Ezen lemezen egy vonal létesíttetik, mely szerint, amint többé vagy kevésbé világíttatik meg, sötét vagy világos lesz, Hogy a fényérzékeny lemezen igen éles képet nyerjünk, a beeső fénynyaláb nak oly alakot kell adni, hogy a lemezenlétesített képek egymást ne fedjék, azaz a fénynyalábnak nem szabad köralakúnak lenni, hanem keskeny sáv alakjával kell bírni. Ezen célból a lemez előtt a (9) ellenzőt alkalmazzuk (2. ábra), mely igen vékony (10) hasítékkal van ellátva úgy, hogy a lemezhez sávszerű fénynyaláb jut. Jó eredmény eléréséhez továbbá a (6) prizmát érintő- és nem sugárirányban kell a lemezhez képest elrendezni, ha a lemez