56533. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó folyadékszivattyú

2 -ha a belső nyomás a külső, vagy légköri nyomásnál nagyobb, azonban ehhez közel áll. A (B) toldalékcső fölfelé irányul és a vízoszlopot tartalmazza; az (F) szívóvezeték a (B) toldalékcső folytatásában van elrendezve úgy, hogy kívül esik azon a körzeten, ameddig a vízoszlop alsó része az előrehajtó löketnél előre hajíttatik. Az (F) szívóvezeték a (B) toldalékcső irányában vagy a toldalékcsővel csaknem egy irányban lehet elrendezve. Hogy a víz visszafolyása meggátoltassák, az (F) szívóvezeték megfelelő elzáró szervekkel, pl. a (G) csapószeleppel lehet fölszerelve. A keverék elégését szabályozó elemeket a szivattyúban föllépő nyomásváltozások közvetítésével vezérelhetjük, mint ezt belső elégéssel működő szivattyúknál az elégés vezérlésére már ajánlották, így pl., amint ez a rajzból látható, a henger-, fejen a görbített vagy más alkalmas alakban kiképezett (H) cső lehet elrendezve, mely a reakciólöketnél föllépő belső nyomás hatása alatt időszakonként deformáltatik, ami által szabad vége elmozog és a (Hl) kontaktuskart kilengeti. Ennek következtében a hengerfejjel közlekedő (K) gyújtógyertyát tartalmazó áramkör záratik. A szivattyú működése a következő: Az előrehajtó löket kezdeti része a meggyújtott keverék által létesített nyomás folytán jön létre. Az előrehajtó löket induktív része alatt, melyet a víz eleven ereje az égéstermékeknek a lehűlés okozta összehúzódása folytán föllépő nyomáscsökkenéssel kapcsolatban létesít, a hengerfejbe friss keverék lép be, míg az (F) szívóvezetéken át víz ömlik be. Ha az előrehajtó löket a nyomó részből az induktív részbe megy át vagyis amikor a belső nyomás a légköri nyomáshoz közeledik, a (D) kibocsátó nyílások alsó (D2) szelepei önműködően leesnek, míg a fölső (Dl) nyílások a levegő belépését meggátolják. A reakciólöket kezdeti részében a (D) kibocsátó nyílások fölső (Dl) szelepei az égéstermékek kiszorításával szemben kevés ellenállást támasztanak és ez az állapot föntartatik, míg csak a visszatérő víz a kibocsátó nyílásokat eléri és azokat az alsó (D2) szelepekre gyakorolt hatás folytán elzárja. A még tovább, a (D) nyílások fölé emelkedő víz a hengerfejben lévő friss töltést komprimálja, mielőtt az meggyújtatnék. A gyújtás a nyomásemelkedés folytán önműködően létesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel dolgozó folyadékszivattyú, azáltal jellemezve, hogy az előrehajtó löket egy kezdeti nyomó részből és egy kiegészítő induktív részből áll, mely utóbbi közben egy szívóvezetéken át víz, egy fcebocsátó nyíláson át pedig friss keverék lép be, míg az előrehajtó löketre következő reakciólöketnél az égéstermékek kiszoríttatnak és a friss keverék az elégés előtt esetleg komprimáltatik. 2. Az 1. igényben védett szivattyú foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kibocsátó nyílás oly zárószervekkel van ellátva, melyek azt levegő beáramlása ellen zárva tartják, míg a nyomás a szivattyúban az előrehajtó löket közben a külső vagy légköri nyomásnál nagyobb vagy kisebb, míg a reakciólöket közben az égéstermékek szabad kiáramlását mindaddig megengedik, míg a zárószervek a visszatérő víz hatása alatt el nem záratnak, mire a kibocsátó nyílás a reakciólöket befejeztéig zárva tartatnak. 3. Az 1. igényben védett szivattyú foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szivattyúhenger alsó nyitott végén egy toldalékcsőben folytatódik, fölső részén pedig bebocsátó nyílással és gyújtá szerkezettel van ellátva, míg a kibocsátó nyílás a hengerfej és a toldalékcső között foglalnak helyet és a toldalékcső folytatásakép egy szívócső van elrendezve, mely úgy, mint a kibocsátó nyílások, záró szeleppel van ellátva. (I rajzlap melléklettel.} PALLA8 RÉ8ZVÉNYTÁR8A8Á3 NYOMDÁM BUDAPESTEK