56520. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fa és egyéb anyagok szárítására

készülék, a meleget továbbító szervek és a vezérlő szerkezet, mely a szárított anyagokból kivont gőzöknek — az elégésre való hasznosításuk mellett — folytonos vagy szakaszos kiszívását teszi lehetővé. Az épület falai kívülről közönséges téglákból állnak, vagy betonból készülnek, jmíg belülről a falak zománcozott téglákból álló köpennyel vannak ellátva, melyet az időjárásváltozások ellen egy homokréteg véd meg, mely hőszigetelőt képez és a belső falazatot a külsőtől elválasztja. A padlót zománcozott téglákból álló kövezet képezi, mely pl. tiszta kavicsból álló szigetelő rétegen nyugszik. A mennyezet, mely zománcozott téglákból áll, homokréteggel van ellátva, mely hőszigetelőül szolgál és zománcozott téglasorral van burkolva. Az egyes kamrák áttört válaszfalai szintén zománcozott téglákból állnak, melyek lehetővé teszik, hogy a szárítóberendezés belsejében sík és egyenletes fölületek keletkezzenek, melyek a hőgugarakat nem nyelik el, hanem visszavetik. Az (a) hőszolgáltató berendezés, melly zománcozott téglákból van fölépítve, rostéllyal bíró tüzeléssel és hamutérrel van ellátva; a tüzelés tetszőleges fa, szén, turfa, bármily szemét vagy hulladék elégetésre lehet berendezve, a legjobb eredményeket azonban a nagy lánggal égő tüzelőanyagok adják. A (b) csövek, melyek a meleget továbbvezetik, öntöttvasból készülnek. A tartó csövek, melyek a levegőt az oldalhelyiségek légkörének alsó részéből az öntöttvascsöveket tartalmazó kamrákba ven zetik, betonból vagy homokkőből készülnek. Az utóbbi csövekben a levegő sűríttetik, majd a (b) hővezető csövekkel valló érintkezésnél ismét kiterjed, ami álltai a középső helyiségben alulról fölfelé menő, a szárító terekben pedig fölülről) Meló menő folytonos meleg légáram létesül. A tüzelés falába ágyazott csövek zománcozott homokkőből állnak és hőszigetelő homokköpennyel vannak burkolva. A levegő, mely ezen csövek alsó részén való látáramlásánál fölmelegszik, a fönt említett légáramra merőleges légáramot létesít, úgy, hogy a berendezés fűtésének egész tartama alatt a szárítóberendezésben lévő levegő mozgásban van és egymás után minden egyes molekulája a hővezető csövek meleg felületével érintkezésbe; kerül. A szárítóberendezésben lévő összes anyagok fölületei ugyanazon hőmérsékleti, nyomási és higrometriai föltételek aliatt állnak és pórusaik egyenletes munkának vettetnek alá. Ezáltal egyenletes, szabályos és fokozatos szárítást érünk el, mely áfák érzékeny szárításánál is kitűnő eredményeket ad. A kivont gőzök és a levegőtulmány, mely a szárítóberendezés levegőtartaltmár nak kiterjedéséből származik, a tűzhelyben a (c) csövek által szávatik ki, melyek 'mindegyike a (d) szabályozó tolókával van ellátva. A gőzök sok oxigént és hidrogént (fa szárítása esetén sok faszeszt is) tartalmaznak, a tűzhüvelyben valjó elégetésüknél a meleget nagy mértékben fokozzák és igen nagy huzamot létesítenek, mely a fűtő- és gőzeltávolító csövek belsejét tisztítja. Ha a berendezésnek úgy kell működni, hogy a kivont gőzök a szárítóberendezés belsejében visszatartatnak, a tüzelésben szükséges égési levegőt az (e) csöveken át vezetjük be, melyek tetszés szerint zárhatók és nyithatók; a (c) csöveket ekkor a (d) szabályozó tolókákkal elzárva tartjuk. Ha a berendezésből a kezelt anyagokból szárítás céljából kivont gőzöket a tüzelés révén önműködően ki akarjuk szívatni, ia levegőt a két (f) cső útján vezetjük be,, mely csövek a hamutér fenekén és a tüzelés falazatában a tüzelés által kifejtett hőnek vannak kitéve. Az így bevezetett levegő magas hőmérséklettel a szárítóba lép, ahol szétterjed anélkül, hogy a folyamatban lévő szárítást zavarná. A levegő ezután a nyitott (c) csövekbe áramlik és a tüzelésbe lép, miközben a már kiszabadult gőzöket magával viszi. Ezáltal az (f) csövek fölső nyílásától a (c) csövek bevezető