56492. lajstromszámú szabadalom • Kézzel állított biztonsági vasúti váltó

•végével. A (32) kapcsolókar "belső (33) vége benyúlik a (37) elektromos kapcsolóba úgy, hogy a (31) lejtős résznek pontozottan föltiintetett belső helyzete mellett a (39, 39) villamosvezetékekhez kapcsolt (36, 36') érintkező fölületek egymással kapcsolatba jönnek. A (20') rúd nyúlványához a (18) szekrény fölső lapján kiképezett (28) résen kinyúló (27) mutató (1. és 5. ábra) van elrendezve, mely állása szerint mutatja, hogy a váltó helyzetében rögzítve van-e vagy sem. A (2) csúcssinek (2') talpai szilárdan, de oldhatóan hozzá vannak erősítve az (5) vezeték mentén elmozgatható (6) csuszkához. Az (5) vezeték T-alakú keresztmetszetű é.s így a (6) csuszkának vízszintes hosszirányú elmozgását megengedi anélkül, hogy függélyes irányban neki mozgékonyságot adna. A (6) csuszka a (2') csúcssin-talp fölvételére (6'j réssel bír, melyben a csúcssintalpnak alsó részében benyúló, derékszögben meghajlított (7) orsókkal rögzíttetik;' a kötés teljes feszültsége (7') csavarok meghúzásával érhető el. A készülék működése és használati módja az eddigiek alapján a következő: A váltó állításánál ismert módon a (13) állítókar útjának első felében üresen jár és csak útjának második felében hozza működésbe a (16) váltóállító rudat. A (13) kar útjának elsó fele alatt a hozzákapcsolt (17') rúd a (23) orsó szabad végét a (30) összekötő rúdrész (24) nyílásából kikapcsolja, amint pedig a (13) kar másik szélső helyzetét elérte, úgy a (23) orsóvég a másik (24') nyílásba bekapcsolódik. Ezáltal a váltó rögzítése megszűnik, még mielőtt az átállítás megkezdődik, amint azonban a teljes átállítás megtörtént, úgy a váltó helyzetében ismét rögzítve van. A váltó egyik helyzetében a (39) vezetékek áramköre záródik úgy, hogy a váltó állása bármely távolságban elektromos jelzőberendezések segélyével ellenőrizhető. Jelen biztosító berendezésnek egy további nagy előnye, hogy azon esetben, ha a váltó helytelenül volna beállítva, nem akadályozza meg a váltónak a vonat súlya alatti önműködő átvágódását, mivel ezen esetben a (23) orsó szabad végei a (30) összekötő rúdrész által egyszerűen lenyíratnak. Az okozott kis sérülés egyszerűen kiküszöbölhető azáltal, hogy a (23) oldhatóan megerősített orsót a (20) rúdban a lenyírt hossznak megfelelően előretoljuk. A csúcssinnek függélyes irányban való ugrálását és az ezáltal okozott baleseteket a csúcssin 'vezetése által a találmány teljesen kiküszöböli. Hogy a váltó szélső helyzetében tényleg rögzítve van, azt a (27) mutató mindenkor megmutatja. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kézzel állított vasúti biztonsági váltó, jellemezve a csúcssineket összekötő (30) rúdban kiképezett két (24, 24') nyílás és ezekkel együtt működő (13) váltóáliítókarról mozgatott rúgóbatás alatt álló rögzítő orsó által azon célból, hogy a váltó szélső helyzetében rögzíttessék, a váltó átállítása alatt azonban a rögzítőkészülék önműködően kikapcsolódjék. 2. Az 1. alatt igényele biztonsági váltó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (23) rögzítő orsó mozgatása a reá merőleges irányban mozgó (17') nádról (19) csuklórúd közvetítésével történik azon célból, hogy a (13) váltóállítókar teljes átállítása alatt a (23) rögzítő orsó egy ide-oda mozgást végezzen. 3. Az 1—2. alatt igényelt biztonsági váltó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (23) rögzítő orsó oldhatóan és hosszirányban eltolhatóan van egy őt körülvevő (20) rúdban megerősítve azón célból. hogy szabad végének lenyírása után a lenyírt rész újjal legyen pótolható. 4. Az 1—3. alatt igényelt biztonsági váltó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (30) összekötő rúdrész a (18) rögzítőszekrény belsejében elrendezett villamos kapcsolóval működik együtt azon célból,