56471. lajstromszámú szabadalom • Villamos Jarquard-gép pozitív kormányzású platinatűkkel

— 3 -téses láncfonatnak megfelelő kötéssel kívánjuk szőni, a minta mindegyik nyolcadik láncfonalának az alapban kell fekve maradnia. Ennélfogva a kapesolóhengerben nyole sor (Dl—D8) furatot alkalmazunk, amelyek egymáshoz képest váltakozva úgy vannak elrendezve, hogy a (Cl—C8) kontaktusok az (y) kapcsolóhenger forgása alkalmával sorjában csúsznak el a (Dl—D8) furatok fölött. Az egyes sorokban lévő furatoknak egymástól való távolsága úgy állapíttatott meg, hogy mindegyik kontaktus csak akkor kerül ismét ugyanazon sor legközelebbi furata fölé, ha sorjában valamennyi egymásután következő sor egy-egy furatát a hozzá tartozó kontaktusok érintették. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy •mindenkor két kontaktus érinti a vezető kapcsolóhengert, míg egy kontaktus a hengernek egy (D) furata fölött, tehát egy nem vezető hely fölött csúszik el. Ha már moat egy (h) kontaktuspecek a (g) mintakártya egy vezetőpontját érinti, valamennyi zolenoid, amelyek kontaktusai az (y) kapcsolóhenger , hosszában elcsúsznak, az (f) áramforrás által árammal láttatik el és ennélfogva a (c) solenoidmagok a (d) platinatűk körzetéből elvonzatnak (2. ábra). Azon solenoidok, amelyek az egyik <:D) furaton, illetve: a külső (y) kapcsolóhenger egy elszigetelt, helye fölött csúszó kontaktussal állanak kapcsolatban, árammentesek maradnak. Ha már most valamennyi solenoidmagnak megtörtént beállítása után a (d) platinatűk (t) tartósinjei lefelé mozgattatnak, az árammentes (b) solenoidok (c) magjai rögzítik a hozzájuk tartozó tűket. Az áramot vezető soleDoidok (d) platinatűi ezzel szemben rugalmasságuk folytán a (t) tartósineket befelé mozgásukban követik. Ha ezután valamennyi (t) tartósin előretolatik, ezek a lefelé haladott (d) platinatűk (u) orraihoz szorulnak és a platináknak a késektől való eltérítését eszközlik (1. a 2. ábrában a harmadik platinát) úgy, hogy a hozzájuk tartozó láncfonalak az alapban maradnak meg. A (c) solenoidmagok által a lefelé haladásban megakadályozott platinatűk a (t) tartósínek mozgása alkalmával nem lesznek befolyásolva, mivel az utóbbiak lefelé mozgásuk után mélyebben fekszenek, mint a (d) platinatűk (u) orrai. Ha ellenben egy (h) kontaktuspecek a (g) mintakártyának egy nem vezető helyét érinti, a solenoidok az (f) áramforrástól nem kapnak áramot, a (c) mágnes magok nem vonzatnak befelé, ennek folytán a hozzájuk tartozó (n) platinák (d) tűi a (t) tartósinek előre mozgása alkalmával nem tolatnak el és a platinák a kések által nem mozgattatnak el. Az illető láncfonalak tehát úgy, amint az szükséges kiemeltetnek. A (b) solenoidok, amelyeknek (C) kontaktusai a (z) hengernek (A) kontaktusbütykével kerülnek érintkezésbe, nem kapnak az (f) áramforrástól áramot, hanem az (m) áramforrás látja őket árammal el úgy, hogy a solenoidok magjai behuzatnak. Ehhez képest az illető (n) platinák a (d) tűk eltolása alkalmával késeik által eltéríttetnek, a hozzájuk tartozó láncfonalak nem emeltetnek ki és az alap bekötése létre jön. A szolenoidmagok (Cl) szárvégeinek vagy a magokon alkalmazott kúpoknak rugalmassága folytán a magok behúzott helyzetükbe való húzásuk alkalmával a szolenoidok furatában maradnak anélkül, hogy ellenlökés lépne föl, mely a mag visszafelé haladását könnyen megakadályozhatná és ezáltal a szövetben hibákat idézhetne elő. Valamennyi egymás fölött fekvő (c) szolenoidmagon egy (w) rúd, rendező vagy efféle halad át, mely a magoknak kiindulási helyzetükbe való visszavitelét eszközli. A (d) platinatűk visszavitelét az (x) tűrendező eszközli. Miután a (t) tartósinek előre mozgattattak valamennyi egyidejűleg vissza- és azután fölfelé mozgattatik. A tartósineknek vízszintes irányban való visszavitelével egyidejűleg következnek be az (x) tűrendezőnek és a mágnes magok (w) irányítórúdjainak vagy rendezőinek megfelelő mozgásai is. Ezen Jacquard-gép lényeges előnye abban áll, hogy oly közbenső tűk vagy egyéb közbenső elemek, amelyek az ismert beren-