56386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék olajok, zsírok és halzsírok olvadási pontjának emelésére a kontaktus eljárás szerint

9 atm. nyomásnál és a nyomást redukáló szelep útján a következő autoklávákban csökkentjük úgy, hogy az utolsóban a lég­köri nyomásnál csak valamivel nagyobb a nyomás. A hidrogént ebben az esetben úgy vezetjük, amint ezt a pontozott vonalak és nyilak az 1. ábrán mutatják. A centrifuga helyett szűrősajtókat is al­kalmazhatunk és pedig célszerűen kettőt, amelyek fűthetők, Mindazok a készülékek, amelyek az olaj­jal érintkezésbe jönnek, jól szigetelve vannak. Ha a hőmérséklet az autoklávában túl­tnagasra találna emelkedni, a fűtőköpenybe hideg vizet eresztünk, míg a kívánt hőmér­sékletet ismét el nem értük. A (B) keverőkészülék belső szerkezetét a 2. ábra mutatja. A keverőkészülék két egymásban ágya­zott koncentrikus (1) és (2) fúvókákból és a (3) födélből áll. A belső fúvókákban a (4) csavarmenettel ellátott (5) csavar van. Az olaj (6)-nál lép be és a külső fúvókán megy keresztül; a katalizátor (7)-nél lép be és a belső fúvókán megy keresztül. Az olaj és a ka­talizátor egymással összekeverve azután (8)­nál lép ki. Minthogy a (4) csavarmenet a kata­lizátornak forgó mozgást kölcsönöz, amely az olaj forgó mozgásával ellenkező irányú, ennélfogva az egyesülés helyén az olaj és a katalizátor benső elegyedése megy végbe. A katalizátort a következőképen állít­juk elő. Tetszőleges kontaktusanyagot, pl. rezet, vasat, nikkelt vagy másfélét savban, pl. kénsavban oldunk. Ehhez az oldathoz, amely célszerűen 10—14 B0 -ot mutat, kb. kétszer annyi anorgános anyagot, pl. agyagot, az­besztet, horzsakövet, infuzoriaföldet vagy máseffélt adunk, amelyből előzőleg savval, az oldható alkatrészeket eltávolítottuk. Ez­után a keveréket szódával kezeljük és így a, fémsót karbonáttá alakítjuk át. A karbo­nátot izzítás útján oxiddá és az oxidot hidrogénnel való redukálás útján finoman elosztott piroforos fémmé alakítjuk át, amely az anorgános alapot erőseíi burkolja. Ezt a készítményt azután olajjal jól összedörzsöl­jük, míg emulziószerű folyadék nem képe­ződik. A katalizátor előállításához célszerűen a 3. ábrán föltüntetett készüléket használjuk. A készülék az (m) görgőkön forgathatóan ágyazott hengeralakú (b) retortából áll, amelyet az (o) fűtőköpeny vesz körül. Ebbe a retortába az (n) nyíláson át a fémkarbor nátból és anorgánikus hordozóból álló, elő­zetesen elkészített keveréket bevisszük. Ez­után a retortát (r) szíjtárcsák útján hajtott (q) fogaskerókáttétel útján lassú forgásba hozzuk és kb. 500 C°-ra hevítjük. Ezután az (a) csövön át hidrogént vezetünk a re­tortába ; a hidrogén a redukálandó anyagon és a retortán elrendezett automatikus ha­tású (c) porgyűjtőn keresztüláramlik, azután az (f) hűtőkígyóba jut és innét az savval és nátronlúggal vagy egyéb tisztítóanyagok­kal telt (gl) edényekbe kerül, honnét a (h) szivattyú azt ismét az üzembe vezeti vissza, A redukálásnál képződő víz, amely a hidro­génnel együtt ismét távozik, az (f) hűtő­kigyóban kondenzálódik, visszacsepeg és a (d) edénybe jut, honnét az (e) szivornyán át lefolyik. A redukció be van fejezve, mi­helyt a (d) edényben víz már nem konden­zálódik. Nehogy a távozó hidrogén porré­szecskéket ragadjon magával, a retortához az automatikus hatású (c) porgyűjtő csat­lakozik, amelyben, az (1) szállítócsiga van elrendezve. A por a nyilak irányában a (10) kamrán és a porgyűjtő (9) hézagán megy keresztül, az átáramló gáz sebességének különbözősége folytán lerakódik és az (1) csiga szárnyai azt ismét a retortába veze­tik vissza. A kontaktusanyag regenerálása követ­kezőképen megy végbe: Az elhasznált katalizátorból első sorban az olajat és pedig célszerűen benzinnel vá­kuumban extraháljuk. A maradékot lúggal elszappanosítjuk, hogy az olaj utolsó ma­radékait eltávolítsuk, azután savval kezel­jük, miáltal a zsírsavakat kiválasztjuk és lemerítjük és azután szódával és a fönt is­mertetett módon tovább kezeljük. Az eljárást és készüléket az összes telí­tetlen zsírsavak és ezek gliceridjei, vala-

Next

/
Thumbnails
Contents