56370. lajstromszámú szabadalom • Készülék pénzdarabok számlálására

darabok ugyanazon irányban, lehetőleg egymásután hullanak az (a) csőbe, ahol egymásra fekszenek. Az (a) csövet alul (e, f) karmok zárják el, amelyek a kétkarú (g) emelők legörbített végeit képezik. A (g) emelők rugék hatása alatt állanak, amelyek az emelőket karmukkal az (a) cső torkolatának szorítják. A (c) sínek lefelé túlnyúlnak a csövön, még pedig oly darabbal amely valamivel nagyobb, mint számlálandó pénzdarabok vastagsága. Az (a) cső továbbá egy (z) foggal van ellátva, amely alsó szélével valamivel magasabban fekszik, mint a (c) sinek alsó széle. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a szekrényszerű test felül (i) harántbordákkal van ellátva, amelyek egymástól oly távolságban vannak elrendezve, hogy a közöttük levő mélyedésekbe pénzdarabok befekhetnek. Az (i) bordák vékonyabbak, mint a számlálandó pénzdarabok, úgy, hogy ez utóbbiak, ha a bordák között fekszenek, fölül kissé előállnak. Célszerűen a rajzolt kiviteli alaknak megfelelően tíz mélyedést képezünk ki. Fölül a szekrényen két (v) hosszsin van elrendezve, a melyek oly távolságban vannak egymástól, hogy az (a) cső a siklósinekkel együtt közöttük keresztülvezethető. A hosszsinektől oldalt a bordák között (k) lyukak, hüvelyek vagy más effélék vannak elrendezve, amelyeknek átmérője az egyik oldalon nagyobb mint a másikon (2. ábra.) Ha pénzdarabokat akarunk számlálni, úgy a pénzdaraboknak a (b) tölcsérbe való bedobása által a csövet megtöltjük és azt siklósinjeivel a szekrény egyik végén a (v) Binek közé helyezzük olykép, hogy a (z) fog a szekrény ezen vége felé van fordítva. Azután az emelők fölső végére gyakorolt nyomás által a karmokat a cső alsó nyílása alul visszahúzzuk és a csövet a (v) sinek között a (h) szekrény fölött eltoljuk. A pénzdarabok eközben egyenként a bordák közötti mélyedésekbe hullnak. A szekrény hátsó végén a cső a karmokon, valamint magán a csövön alkalmazott (1) réseken át egy fölfelé kissé kiálló, drótból készült (m) bordára tolódik, amely a csőben még jelenlevő pénzdarabokat kissé föltolja úgy, hogy az emelők szabadonbocsátása után a karmok ismét a pénzdarabok alá nyúlhatnak. A cső levétele után a szekrényt a pénzdarabok nagyságának megfele-" lően jobbra- vagy balra billentjük, miközben a pénzdarabok a (v) sinek bevágásain át a lyukakba siklanak. Ezt mindaddig megismételjük, míg a lyukakban a kivánt számban vannak egymás fölé rétegezve a pénzdarabok. A lyukakat alul elzáró (y) tolóka kihúzása és a (h) szekrény megemelése által a lyukakban levő pénzdarabok a szekrény, alatt levő asztalra vagy fizetőleraezre kerülnek oszlopok alakjában. Emellett lehetővé van téve az is, hogy a lyukaknak csak egy részét ürítjük ki, a mi olykép történik, hogy az (y) tolókát csak a megfelelő darabbal húzzuk ki. A tolókán beosztás van alkalmazva, amely a kihúzás mértékét jelzi és így a tolókának pontosan a kivánt mértékig való kihúzását teszi lehetővé. A szekrény kívül réselt lehet és beosztással látható el úgy, hogy kívülről is meglátható, mennyi pénzdarabbal vannak a lyukak megtöltve. Emellett a lyukak mélysége olyannak választható, hogy 50 vagy több pénzdarabot is képesek befogadni. Az 5—9. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a vezetősínek között fölül a szekrényben tíz (o) nyílás vagy kivágás van egymásmögött elrendezve. E kivágások, amelyeket alul (n) csapóajtók zárnak le, közvetlenül (k) hüvelyek fölött vannak elrendezve. A csapóajtók (p) tengelyen vannak megerősítve, amely enyúttal tengely gyanánt szolgál egy (x) emelőkar részére. Az (x) emelőkar (u) rúgó hatása alatt áll, a mely az emelőt és annak tengelyét úgy igyekszik elforgatni, hogy a csapóajtók zárt helyzetben tartatnak. Az (x) emelőkar azonkívül egy (w) karral van összekötve, amely a (h) szekrényből fölül ki van vezetve és nyomógombbal bír. Végül az (x) kar még a (z) kétkarú emelő egyik karjával van kapcsolatban, amelynek másik karja egy kilincset hordoz. Ez a kilincs egy kilincskerékbe kapasz-