56347. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pneumatikus gumiabroncs a szabadlevegővel közlekedő kamrákkal
_ Megjelent 191 a. évi junius tió 15-én. MAGY. g|> KIK SZABADALMI jB Sjg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56347. szám. XX/c. OSZTÁLY. Önműködő pneumatikus gumiabroncs a szabad levegővel közlekedő kamrákkal. SOCIÉTÉ FERMIÉRE DE L'AUTOMATIQUE DUCASBLE CÉG PÁRISBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 1-je. A Ducasble-féle önműködő pneumatikus abroncsok, melyek belsejében kiképezett, a külléggel szabadon közlekedő cellákkal biró gumikoszorúból állanak, a közönséges pneumatikus abroncsokkal szemben tudvalevőleg azzal az előnnyel bírnak, hogy azoknál szétszakadás vagy szétpukkadás egyáltalán nem állhat be. Ezen abroncsok azonban több hátránnyal is bírnak, melyek miatt azok automobiloknál nagyobb elterjedésre szert tenni nem tudtak. Az eddigi Ducasble-féle abroncsnál, mely a mellékelt rajznak 1—3. ábráiban van föl- ; tüntetve, ahol is az 1. ábra metszet a 2. ábrának X—X vonala szerint, a 2. ábra metszet az 1. ábrának Y—Y vonala szerint, a 3. ábra pedig részleges oldalnézet, elsősorban is az a hátrány mutatkozik, hogy az (e) cellákat körülvevő gumianyag vastagsága nem egyenletes, hanem az abroncsnak hossztengelyére merőleges irányban fekvő legkisebb (a) méret (1. ábra) és az abroncs hossztengelyének irányában fekvő legnagyobb (b) méret között változik. Más szóval ezen abroncsnak vízszintes metszete oly köralakú elemekből álló fölületet mutat, melyek a (c) körök által vannak határolva, vagyis melyeknél a (c) körökön kívül az anyag oldalt hiányzik és melyek összefüggésük helyén mennek át egymásba. Ekként ezen abroncs egyrészt a (b) helyen, a gördülés síkjában nagyobb vastagsággal bír, azaz a cellák alatti részekhez képest kevésbé hajlékony és merev részeket tartalmaz, másrészt ezen helyek mentén oldalirányban igen meg van gyöngítve a kiképezett oldalas (d) ürrészek folytán, melyeknek nagyobb része ezenfölül az (e) cellák középpontja alatt fekszik úgy, hogy az abroncs még a gördülési fölület mentén is meglévén gyöngítve, harántirányban könnyen deformálódik. Az alaki kiképzésnek ezen sajátosságai folytán az abroncs, dacára annak, hogy az a kerület mentén a merev pontoknak egész sorát tartalmazza, a használatban hamarosan kihajlik, azaz függélyes helyzetéből kimozdul, amikor is az a 2. ábrában eredményvonalakkal föltüntetett helyzetet foglalja el, ami a kerekeknek farolását okozza csakúgy, amint az a közönséges pneumatikus abroncsoknál történik, ha azok nincsenek jól fölfújva. A jelen találmány tárgyánál már most az
