56341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás I-, H- és hasonló szelvényű tartók hengerelésére

1. ábra azt a szelvényt mutatja, amelyet a hengerelt tuskó a tuskóhengerműben kap. A 2. ábra a közbenső hengermű kaliberét az utolsó átvezetésnél mutatja. A 3. és 4. ábra a kikészítő hengerművet mutatja, mely Grey-féle hengermű gyanánt van kiképezve. Az 5—7. ábrák a vízszintes- és függélyes hengerek beállítóberendezésének mutatják. A 8. és 9. ábra a beállítóberendezés két to­vábbi kiviteli alakját tünteti föl. A tuskóhengermű a tuskóhenger kalibrá­lása által különbözik az eddigi hengermű­vektől. A tuskóhenger duzzasztókaliberrel és egy vagy több szelvényezett kaliberrel bír, melyekkel az 1. ábra szerinti szelvényt kapjuk. A szelvényezett kalibereknél a pere­mek (a) élei meghatározott szög alatt erő­sen le vannak ferdítve, miáltal elérjük, hogy az anyag • már az első átvezetések után mindegyik oldalról a (b) pont felé szoríttatik és ennek következtében e ponton, tehát a tartó legveszélyesebb helyein alaposan meg­munkáltatik, míg az eddigi eljárásoknál a függélyes hengerek által épen az ellenkező éretett el, amennyiben a hengerek behatása által az anyag a csomópontoktól á perem­élek felé nyomatott és ily módon a már amúgy is veszélyes helyek még tovább gyöngíttetnek. A tartó miután a tuskóhengerműben egészen az 1. ábra szerinti szelvényre le­hengereltetett, a közbenső hengerműre (2. ábra) kerül; ez a hengermű két (A, B) víz­szintes hengerből és két (C, D) függélyes hegerből áll, mely négy henger egy síkban fekszik. Az (A, B) .vízszintes hengerek a peremszélek megmunkálására (c) karimákkal vannak ellátva. Az ily módon elóhengerelt tartó ezután a kikészítőhengerműre kerül, melynél egy­más mögött két hengerlőállványzat van el­rendezve. Az első állványzatban két (E, F) vízszintes henger segélyével a peremszélek munkáltatnak meg, míg a második állvány­zatban a szár és a peremek többi íolületei hengerelteinek ki két (G, H) vízszintes hen­ger és két (I, K) függélyes henger segélyé­vel, mely négy henger szintén egy síkban fekszik. A hengerlés főmunkájának a közbenső hengerműre való elosztása által a kikészítő hengermű hengereinek kopása minimálisra korlátoztatik és ily módon a kész tartónak mindenkor egyenletes szelvényét biztosítjuk. A közbenső hengermű vízszintes- és füg­gélyes hengereihez tartozó beállítóberende­zések különálló hajtásai az 5—7. ábrákban föltiintetett berendezéssel bírhatnak. A hajtás két különálló (l, 2) mótor útján történik, melyek (8, 4) fogaskerekek és (5, 6) kapcsolók által egymással össze vannak kötve úgy, hogy e motorok mindegyike a másik mótor tartalékát képezheti. Az egyik (1) mótor a (7) tengely, (8, 9, 10, 11) kúp­kerekek és a (12, 18) csavarhajtások segé­lyével a függélyes hengerekhez tartozó (14, 15) orsókat hajtja. A másik (2) mótor a (16) tengely, (17, 18) csavarhajtások segé­lyével a vízszintes hengerekhez tartozó orsókat hajtja. A 8. ábra szerint csak egyetlen (1) mótor van elrendezve, a (19, 20, 21) kettős kerék­közlőmű és az (5, 6) kapcsolók alkalmazása mellett. A 9. ábra értelmében a hajtás két külön­álló (1, 2) mótor által súrlódó- vagy kerék­közlőmű nélkül történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás I-, H- és hasonló szelvényű, főleg vékonyszárú tartóknak tuskóhengermű­ben, közbenső hengerműben és kikészítő­hengerniűben való egymásra következő megmunkálás általi hengerlésére; jelle mezve azáltal, hogy a tartónak a tuskó­hengerműben oly módon letompított külső peremélekkel biró szelvényt adunk, me­lyek lehetővé teszik, hogy az anyag úgy a tuskóhengerműben, mint a köz­benső hengerműben is a perem és szár közötti csomópont felé szoríttaaaék. 2. Hengermű az 1. igénypont szerinti el­járás foganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a közbenső hengermű vízszintes

Next

/
Thumbnails
Contents