56340. lajstromszámú szabadalom • Újítás lőfegyvereken és lövedékeken

nek és a (d) gyűrűnek átmérőjénél na­gyobb átmérővel bír úgy, hogy a lövedék­nek a csőbe (1. ábra) való benyomulásánál összenyomatik. A cső (e) huzagai és a töltőűr között egy sima (h) rész van hagyva úgy, hogy a rugalmas (f) gyűrű a lövedék előre moz­gásának kezdetén összenyomatik és tö­mítve fekszik neki a cső belső falának, anélkül, hogy félnünk kellene1 attól, hogy a huzagok által széttépetnék, vagy lesza­kíttatnék. Ez a sima (h) rész továbbá meg­engedi, hogy a lövedék kezdetben könnye­dén előremozogjon, miáltal az elsütéskor a csőre gyakorolt ütés csökkentetik. Annak a meggátlására, hogy a lövedék kilövésekor keletkező gázok a cső belsejét az intenziv hő és a rendkívül nagy nyo­más, melyek a lövedék mozgásának kez­detén, föllépnek, kimarják, a rugalmas (f) gyűrűben lévő gyűrűalakú (g) kamrát va­lamely alkalmas kenőanyaggal, pl. zsírral, avagy parafinnal töltjük meg. Mikor az (f) gyűrű a töltőűr ós a cső kö­zötti szűkülő (i) átmenet révén radiális irányban összenyomatik, a kenőanyag kitó­dul a (k) furatokon, megtölti a gyűrűs (1) hornyot és a lövedék előremozgásának tar­tama alatt eloszlik a cső belső falán. Ily módon tehát a kenőanyaggal töltött, a lövedék hátsó végének közelében alkal­mazott rugalmas gyűrű révén a cső belső fala az átmeneti (i) kúptól kezdve megvé­detik a lőporgázok maró hatásától. Hogy ha a (d) gyűrű a lövedéknek egé­szen a hátsó végénél és a rugalmas ,(f) gyűrű ez előtt rendeztetik el, akkor ía lő­porgázok mindaddig nem juthatnak a lö­vedék elé, míg ez a csőben van, miáltal a csőnek a gázok okozta kimarása megaka­dályozta tik. Emellett most már a csőfuratának kitá­gulását kell figyelembe venni, ami a rob­banás okozta nyomás következtében lép föl. Kisérletekből tudjuk, hogy ennek a tá­gulásnak maximuma akkor következik be, amikor a lövedék a csőben egy bizonyos utat már megtett. Ezen maximális kitágu- | lás helye változik a cső fajtája, fém vas- 1 tagsága és minősége és a lőpor fajtájához képest. A jelen találmány szerint a cső furatán nak kúpos alakot adunk, amennyiben át­mérőjét a tötlőür mellső végétől kezdve addig a pontig fokozatosan csökkentjük, amelyen a cső furatának maximális tágu­lása a lövedék kilövésekor föllép. A cső falának ezen hajlása meg kell, hogy felel­jen annyira, amennyire csak lehet a fu­rat fokozatos kitágulásának kezdőpontjá­tól a maximális kitágulás pontjáig. Eigy rugalmas gyűrűvel fölszereit lövedék tehát a robbanási gázokkal szemben folyton ugyanazon ellenállást fogja kifejteni és meg fogja akadályozni azoknak a cső belső fala és a lövedék közötti áthatolását. A 4. ábra egy gyakorlatilag kipróbált csövet mutat, melynél a töltőürből a fu­ratba való átmenet helye (m)-mel van meg­jelölve. A furat átmérője a maximális ki­tágulás (n) helyén 57 mm., míg a töltőűr mellső végénél 60 mm. A kúpos rész, melyre a nyomás az explózió pillanatától a maxi­mális kitágulásig hat, 250 mm. hosszú. A maximális kitágulás (n) pontjától a cső torkolatig a furat átmérője mindin­kább csökken, úgy, hogy tehát ha a rob­banási gázok az (n) pontig nem juthatnak a lövedék elé, a rugalmas gyűrű ettől a ponttól továbbra is meg fogja gátolni a robbanási gázok előrekerülését a cső egész hossza mentén. Az 5. ábra túlzottan mutatja a furat ki­tágulásának határvonalait és a cső kúpos részének aikotóvonalait. Ezek az alkotók (o)-val vannak megjelölve, a kitágulás ha­tárvonalai pedig (p)-vel. Ebből az ábrából látható, hogy a cső kitáguló fala megkö­zelítőleg párhuzamosan halad a furatten­gellyel, mivel a kúp alkotóinak akkora haj­lást adtak, hogy a furat átmérője egy pon­ton sem lesz a tágulás következtében, na­gyobb, mint a töltőűr mellső végénél, azaz, ott, ahol a kúpos rész kezdődik. A 6—7. ábrákon a lövedék egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, melynél a | rugalmas gyűrű a lövedék (d) gyűrűjével egy darabban van előállítva. Ez a (q) gyűrű

Next

/
Thumbnails
Contents