56329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csillám hasítására

képezni azáltal, hogy a hasító berendezést elhagyó hasított darabok vastagságát megvizsgáljuk és a túlságosan vastag darabokat ugyanezen vagy más berendezéssel még egyszer hasítjuk. A még egyszer hasítandó daraboknak a többitől való külön választására különböző vizsgáló eljárások alkalmazhatók. így pl. oly vizsgáló eljárás alkalmazható, melynél a csillámdarabok hajlítás által vizsgáltatnak meg. A csillám igen rugalmas; ez a tulajdonság különösen a vékony daraboknál észlelhető. Ha a csillámdarabokat ugyanoly terhelés és azonos körülmények mellett meghajlítjuk, az áthajlás a vékony daraboknál lényegesen nagyobb, mint a vastagabbaknál. Ez a tény megérthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a derékszögű négyszög keresztmetszetű rúd kihajlása különben azonos föltételek mellett a szélességgel egyenes, de a magassággal köbös arányban fogy. Ezen vizsgáló eljárás kivitele igen különböző módon történhet. A 3. ábrán példakép szkémásan van föltüntetve (h) csillámdarab, mely két (i) szélén van alátámasztva és mely valamely erő (húzás vagy nyomás) által a (k) nyíl irányában kihajlíttatik. Az (1) áthajlás annál nagyobb, minél vékonyabb a csillámdarab. A 4. ábrán az elrendezés példakép kissé módosítva van föltüntetve. A csillámdarab megtámasztása az (m) csigák körül rugalmas kifeszített (n) szalag által történik, mely vagy rugalmas anyagból készül, vagy az (m) csigák egyike van rugalmasan ágjT

azva. A (h) darabot az (o) csiga a (k) nyíl irányában a szalag felé nyomja, mi közben a csillámdarab annál erősebben hajlik ki, minél vékonyabb. A csigáknak a (p) nyíl irányában való forgatásánál a szalag a csillámdarabot magával viszi és a csillámdarab kihajlásának mértéke szerint az alkalmas módon beállítható (q) válaszfal fölé vagy alá jut. A vékonyabb darabok tehát a vastagabbaktól külön választatnak. Az (n) szalagra nincs okvetlenül szükség; ez esetben úgy, hogy a csillámdarabot csak az (m) csigák támasztják alá. Az 5. és 6. ábrán egy másik kivitel oldal-és elülnézetben van föltüntetve. A (h) csillámdarabot (mely csak az 5. ábrán van berajzolva) az (o) csiga az (r) csiga kerületén lévő horonyba szorítja ; a csillámdarab kihajlása annál nagyobb, minél vékonyabb a csillámdarab. A csigáknak a (p) nyilak irányában való forgatásánál a csillámdarab a (q) vezeték fölé vagy alá jut aszerint, hogy többé vagy kevésbé volt-e kihajlítva. A (q) vezeték, mely csak a 6. ábrán van föltüntetve, tetszőleges kivitelű lehet és vagy az oldalt fölfelé hajlított csillámvégeket vagy a csillámlapocskának a közepén leszorított részét vezetheti, hogy a vékony darabokat a vastagaktól elkülönítse. A két csiga közös érintője irányában "vezetett vezetőpecek pl. az erősebben kihajlított darabokat lefelé, a többieket fölfelé vezeti. Az (e) csiga helyett célszerűen rugalmas zsinórt vagy szalagot is alkalmazhatunk, mely a csillámdarabokat kihajlítja és tovaszállítja. A hajlítás által való vizsgálat célszerűen a 7. ábrán föltüntetett módon is végezhető. A (h) csillámdarab az (s) csigák és (t) vezeték által vagy más alkalmas módon úgy vezettetik, logy egyoldalúan be van fogva és az (s) csigák forgatásánál a (p) nyilak irányában a rugalmasan ágyazott (u) ütközők felé halad. A vékonyabb darabok az ütköző helyzetbe vagy alakja által eltéríttetnek, míg a vastagabb darabok az ütközőt félretolják és más irányban vezettetnek el. A 7. ábrán föltüntetett elrendezésnél a csillámdarab tehát úgy hajlíttatik meg, mint egy egyik végén befogott rúd, míg az előzőkben ismertetett példáknál hajlítás két végén alátámasztott rúd módjáva történik. A vizsgálat szívólevegő által való meghajlítás által is végezhető úgy, hogy a csillámdarabok forgó dobhoz szívatnak. A dob átmérőjének kellő megválasztása és a szívó hatás megfelelő szabályozása által sikerül elérni, hogy csak a vékony darabok tapadjanak a dob fölületéhez, míg a vastagabb darabok vagy egyáltalában nem szívatnak a dobhoz vagy végeik a dobtól elállnak. Ezáttal a vastag darabok vagy ismét köny-