56329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csillám hasítására

Megjelent 1913. évi június hó 14-én. . MAGY. ^ KIR SZABADALMI Hm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56329. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés csillám hasítására. LILIENTHAL FRITZ MÉRNÖK R/M

CÖLNBEN ÉS LAUER GUSTAV TECHNIKUS CÖLN/M

WESSELINGBEN, A bejelentés napja 1910 szeptember hó 21-ike. Csillámkristályokat földolgozásuknál bizo- | nyos vastagságnyira úgy pl. egész vékony lemezkékké szokás hasítani. A kristályok ezen hasítása eddig kézzel történt és pedig főkép hasítókések igénybevételével. Akéseket a csillám természetes alkatának megfelelően az egyes csillámrétegek közé tolják és az egyes részeket ezáltal széjjelhasítják. Ez a munka annál több ügyességet igényel, minél vékonyabb lemezekké kell a csillámkristályokat hasítani, minthogy ez esetben még nehezebb a hasítókéseket a vékony darabok rétegei közé tolni. Ennél a munkánál ezért még egy reszelőt vagy egy durva fölületet, pl. smirgelpapirost használnak, melyen a hasítandó csillámdarab élét ideoda dörzsölik. Ezáltal az él durva lesz és azon a hasítókésnek a helyén való bevezetése megkönnyíttetik. Ez a munka szintén nehéz és sok időt igényel, miért is a vékony darabokat, az úgynevezett hasított csillámot főkép oly államokban állítják elő, ahol a munkabérek alacsonyak. A hasított csillám fő termelőhelye Elő India. A kézi munkának gépmuuka által történő pótlására irányuló kísérletek eddig azon a nehézségen hiusultak meg, hogy nem sikerült a kézi munkánál követett eljárást a gépmunkánál utánozni. Ez okból a következő utat követjük: | A hasítandó csillámdarab két oldalán testeket úgy erősítünk meg vagy a csillámdarabot a testeken úgy rögzítjük, hogy a testeknek a csillámdarabbal való összeköttetése erősebb, mint az egyes csillámrétegeknek egymás között való összefüggése. A testeknek egymástól való elmozgatásánál tehát a csillámdarab széjjelhasíttatik. A testeknek a csillámfölületeken való megerősítése tetszőleges módon, pl. fölragasztás vagy odaszívás által eszközölhető. A testeknek egymástól való elmozgatását előnyösen úgy végezzük, hogy a csillámdarabot először is egyik élén behasítjuk és a hasítást azután az egész fölületen át folytatjuk. Hogy ezt a folyamatot még elősegítsük ós lehetőleg biztos munkát tegyünk lehetővé, azaz hogy a vékony csillámlemezkék elszakadását meggátoljuk, a testek azon fölületét, melyekre a csillám erősíttetik^ hajlékonyan csuklósan vagy úgy képezzük ki, hogy egymáson legördülhessenek. Lehetséges továbbá ezen eljárással meghatározott vastagságú csillámdarabokat lehasítani, azáltal, hogy a két testnek egymástól való elmozgatása előtt a csillámdarabot a szándékolt hasítási helyen beszúrjuk vagy behasítjuk. Nagyobb teljesítmény elérésére a testek, melyeken a csillámtestek odaszívására szívó-