56328. lajstromszámú szabadalom • Önműködő alámerült hajók kiemelésére
sanak. Az (1) bója belül (8) bordákkal van merevítve, hogy a bója a tenger fenekén való szabaddátételnél a víz nagy nyomásának ellentállhasson. A bóján két az átmérő irányában szembenfekvő ponton két villaalakúan elrendezett (9) kar van forgathatóan alkalmazva, melyeknek másik vége a (10) tengely által van összekötve ; az utóbbin a (11) dob szabadon foroghat. E dobra a (6) drótkötél van föltekercselve, melynek hossza a tenger mélységéhez képest, átlagosan körülbelül 100 méterre választatik, azonban adott esetben tetszésszerint változtatható. Ez a kötél előnyösen beosztásokkal láttatik el, hogy a letekercselt részen azonnal fölismerhető legyen, hogy mily mélyen van az alámerült hajó. Az (1) bója tengelye anyamenetekkel ellátott hengeres lyukkal bír, mely a (13) karmantyú által vezetett (12) csavar fölvételére szolgál, mimellett kellő módon tökéletes tömítésről gondoskodunk. Ez a csavar gyűrűalakú (14) kiugrással van ellátva, hogy hosszirányban a mozgások megakadályoztassanak és a csavar a (15) kézikerék segélyével olymódon működtetik, hogy a bóját a köpenyből kiszorítja. Ha már most a tenger alatt járó hajó egyik oldalával a tengerfenékhez fekszik ahelyett, hogy függélyesen állna, akkor az a veszély forog fönn, hogy a bója a szabaddátétel után a köpeny oldalai között beszorítva marad. Ennek elkerülésére a (12) csavar oly hosszú, hogy a bóját a köpenyből teljesen kiszorítja. A (2) köpenytől oldalt a (16) cső van elrendezve, mely a tengerrel összeköttetésben áll és belül szeleppel van ellátva, mely a hajó belsejében elrendezett (17) rúd által működtetik. Minthogy a (2) köpeny a leírt módon tömítve el van zárva, azonban a víz nyomása ily körülmények mellett a bója mozgását megnehezíti, ha nem teszi teljesen lehetetlenné, ennekfolytán a készülék használatához az szükséges, hogy a (16) cső szelepét első sorban nyissuk és ezáltal a (2) köpenyt a tengervízzel összeköttetésbe hozzuk, mire a (12) csavar működtetését mi sem gátolja többé. A (11) dob a nyugalmi helyzetben a (2) köpeny (18) üregében tartatik, azonban a bója tengelyének irányában beáll, mihelyt a bója a köpenyből kiszoríttatik. A (6) drótkötél egyik vége a (11) dob tengely én van megerősítve, míg másik vége a köpenyen kívül a hajó födélzetén a (19) csappal van összekötve. Ez a csap két erös (20) lánccal van összekötve, melyek a hajó bordaszerkezetén megerősített (21) lemezei-hez vannak kötve. A munkahelyzetben a láncok előnyösen a 3. ábrán eredmény vonallal rajzolt helyzetet foglalják el, míg a nyugalmi helyzetben a hajó födélzetéhez fekszenek. Ezek a helyzetek azáltal vannak lehetővé téve, hogy egyrészt a láncszemek nyílásai hosszúkásak, másrészt pedig a láncok könynyű takaró segélyével tartatnak fogva a födélzeten, mely takaró azonban a bója által a bója szabaddátételénél azonnal eltávolíttatik. Ha a hajó nem tenger alatt járó hajót, hanem közönséges hajót képez, akkor a föntleírt különleges berendezések nem szükségesek. Ebben az esetben a födélzeten alkalmazott (39) köpenyben (6. ábra) egy golyóalakú (38) bója és egy a kötél föltekercselésére szolgáló (11) dob rendeztetik el a (40) rács által védett helyzetben, mely rács a hajótól minden további nélkül elválik, mihelyt a hajó alámerül. A (21) lemezek a hajó belsejében is elrendezhetők és ebben az esetben a láncot átvezető helyeknek tömítéséről kell gondoskodni. A (19) csap (7. ábra) hengeres (22) szárral és az utóbbi a (20) lánc megerősítésére (20a) nyílással van ellátva. A csap hosszúkás (23) véggel bír, melynek fölcsavart (24) csúcsa (25) nyílással van ellátva. A (24) csúcsban golyóalakú (26) üreg van kiképezve. A (19) csapnak a (6) drótkötéllel való összekötésére a (24) csúcsot lecsavarjuk, a kötelet 3 (25) nyílásba bevezetjük, a kötél végére erős csomót kötünk és ezután a