56321. lajstromszámú szabadalom • Drótfonatbetétes falazat

Megjelent 1912. évi jnnius hó 14-én. MAGY ^ IíIIi SZABADALMI jBg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56821. szám. VIII/a. OSZTÁLYDrótfonat-betétes falazat. PFISTER.JÓZSEF ERDÓMESTER KASSÁN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 4-ike. A jelen találmány szerinti újítás abban áll, hogy akár a közönséges téglafalazatot, akár a faragott kőfalazatot rétegenként belehelyezett, a falvastagságnak megfelelő szélességű vízszintes drótfonat, csíkokkal, különösebb eljárások és költségek nélkül, oly módon kötjük le, hogy még földrengések hatása alatt sem dül össze. Erre a célra bármilyen módon mintázott drótfonatok alkalmasak, ha drótvastagságuk elég nagy, de legmegfelelőbbek mégis azok, melyeknél a szemeket egymásra merőleges és a húzás irányában duplán vett drótszálak alkotják, melyek eltolódás ellen megfelelően le vannak kötve és úgy vannak fonva, hogy nyújtással szemben a lehető legnagyobb ellenállást fejtsék ki. j Az egyes drótszálak vastagsága a fal rendeltetése és a beléhelyezendő drókonatrétegek száma szerint változik és a legtöbb esetben 2—3 mm.-t fog kitenni. A drót- ! fonatcsíkok szélessége pedig a fal vastagságával egyenlő, vagy esetleg valamivel szélesebb is lehet, mikor is egy vagy két oldalt a fal síkjából kiállva, a faldíszek szilárdabb megerősítésére is szolgálhat, vagy pedig a fal fölületén (elhelyezett foaatréteggel) függőleges irányban köthető össze, mely utóbbi lehetőség különösen a | símafölületű géptéglák használata esetén jelent nagy előnyt. A drótfonatcsíkokat a kívánt szilárdságnak megfelelően, minden 4—5., esetleg 8-adik téglaréteg után kell a friss, lágy habarcsrétegbe elhelyezni úgy, hogy végeik a falsarkok és keresztezéseknél egymás fölé kerüljenek. A falazás azután rende3 módon folytatjuk. Ezzel az eljárással a téglarétegek hossz- és keresztirányban oly erősen köthetők össze, hogy a habarcs megszáradása után a fal szétszaggatására vagy szétrázására gondolni sem lehet, sőt még a szokásos zárvasak is elhagyhatók. Az ablak és az ajtónyílások között való falazásnál a drótcsíkokat nem kell. a falvé| geknél levágni, hanem 90° alatt fölhajlítva, a fal vége mentén helyezzük el és a meghatározott számú téglaréteg falazása után újra a vízszintesbe visszahajlítja, megint befalazzuk. (1., 2. ábra M. N. ...R, S> Mindaz, ami a közönséges agyag-, mészhomok, stb. téglára és téglafalra áll, érvényben marad faragott kőfalak esetén is, sőt a rétegenként elhelyezett, vagy csak egyszerűen befalazott díótfonatcsíkok terméskőfalaknál is rendkívül emelik a szilárdságot. A mellékelt rajz a találmányt példáké-