56320. lajstromszámú szabadalom • Mozgó folyadékporlasztó
— 2 -ben megnyúlhatnak; a forgattyúrudakat természetesen összenyomhatóan is képezhetjük ki s ekkor is elérjük azt a hatást, hogy a dugattyú lökete a forgattyú mozgásától függetlenül változhat. Természetesen lehetne a forgattyúrudak rugalmasan engedékeny kiképzése helyett a rudazat egy más részét, pl. a (d) dugattyúrudat vagy az (f) lengőkart rugalmasan kiképezni, vagy az (F) emelőt engedékennyé tenni. Természetesen több ily engedékeny kiképzés is alkalmazható s mind ezen esetekben a maximális nyomást a rugóknak, vagy a rugók feszültségének változtatása által szabályozhatjuk. A jelen példánál a rúgó feszültségét az (5) gyűrű elállítása révén változtathatjuk. A szivattyúk telje^ sitménye is változtatható azáltal, hogy az (F) karnak vagy a (d) dugattyúrúdnak laz (F) emelővel való kapcsolási pontját változtatjuk, pl. azáltal, hogy a (d) dugattyúrudat az (F) emelő (F) furatainak egyikéhez kapcsoljuk. A szivattyúk a folyadékot a megfelelő szitákkal ellátott (G) gyűjtőcsőbe nyomják, mely engedékeny tömlők révén közlekedik a (H) cső porlasztóival. A készülék rendszerint a (6) nyíl irányában halad. A vonóerő a keret (B) rudazatához kapcsolt (I) csőre hat, mely az (i) görgőt hordja és a (j) horoggal ellátott (J) rúd révén kapcsolhat^ az igához. Ezen rúd mellett halad a munkás^ aki a rúd révén a gép mozgásirányát szabályozhatja. Minthogy a porlasztás a gép mögött történik, a gép és a munkás nincs kitéve, a porlasztott folyadék hatásának. A vontatást azonban ellenkező irányban is eszközölhetjük s ekkor a (H) csövet szereljük föl a (h) vontatióhoroggal és egy (H') görgővel, míg a (J) irányitp rúd helyett a targoncanyelekhez hasonló (K)fo-' gantyúkat erősíthetjük az (I) csőrs. Ha permetezés is történik, akkor az (L) rudat erősítjük az (I) csőre, mely rúd oly hosszú, hogy a munkás nincs kitéve a folyadékköd főtömegének; e rúd hátrahajtható, ha pl. kanyarodókban az irányítás a (K) fogantyúk révén könnyebben eszközölhető. A hajtótengelyt a kerekek forgatják, melyek lazán ülnek a tengelyen és azzal fogas kapcsoló révén vannak kapcsolva, melynek a tengelyen elcsúszható (M) pofáját az (N) rúgó szorítja kapcsoló helyzetbe. Minthogy a két kerék kapcsolója egymástól független s a kapcsolópofák fogazással kapaszkodnak össze, a kerekek kanyarodókban egymástól függetlenül foroghatnak. Ezen kapcsolási módnál a tengely csak a kocsi előrehaladásakor működtetik. Ha ellentett irányú haladáskor is kívánatos a tengely működtetése, akkor a két kereket és kapcsolót föl kell cserélni. Hogy szállításkor a tengelyt nyugalomba lehessen hozni, a (B) kereten ágyazott (0) térdemelők villás végükkel! az (M) pofák mögé fognak és a (Q) fogantyú révén a (P) rudak által elfordíthatók, miáltal a kapcsolók oldatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mozgó folyadékporlasztó, jellemezve két függélyes tartály által, melyek egy keret révén egy közöttük lévő tengelyre úgy vannak fölfüggesztve, hogy együttes súlypontjuk a tengely alá kerüljön. 2. Az 1. alatti mozgó folyadékporlasztó foganat osítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szivattyúk rudazata a tartályok fölött van elrendezve, mimellette haj tórudazat egy vagy több1 része rugalmasan engedékeny, oly célból, hogy a szivattyúkban föllépő túlnyomás káros hatását elkerüljük. 3. A 2. alatti folyadékporlasztó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a porlasztószerkezetek a gépnek a haladás tekintetében hátsó részén vannak elrendezve. 4. Az 1. alatti folyadékporlasztó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gépnek úgy mellső, mint hátsó része leszerelhető vonóhoroggal és a kocsi irányítására szolgáló rudakkal bír. 5. Az 1. alatti folyadékporlasztó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy
