56306. lajstromszámú szabadalom • Vetülékőrző szövőszékekhez

El nem fogyott vetülékfonalnál utóbbi a Sbordaláda kilengésénél az (a) csévetapintó­hoz ütközik (1. ábra) ós az egész vetülék­tapintót a (c) rúgó ellenében a (d) vezeték­ben elmozgatja, mikor is az (1) emelőkar az •(m) kivágáson lazán átmegy úgy, hogy az indító emelő nem működtettetik. Majdnem elfogyott vetülékfonalnál az (a) csévetapintó a vetélőben nem talál többé ellenállásra úgy, hogy a vetélő fala a (k) vetélőtapintó <k') lemezéhez ütközik és a (k) tapintót el­tolja, amiáltal az (i, 1) szögemelő kileng •úgy, hogy az (1) emelőkar éle az (o) nyugasz körzetébe emeltetik. A bordaláda további •előremenésénél az (a) csévetapintó a majd­nem üres csévéhez támaszkodik, a (k) emelő­tar pedig a vetülókőrző további eltolásánál az (o) nyugaszban tovább emeltetik és ez­által a (k, k') vetélőtapintót a vetülékfaltól elhúzza. Az (1) emelőkar ekkor az ín) ütköző í(p) nyúlványához támaszkodik és a (b) vetülékőrzőt a szövőszék indító emelőjével •összekapcsolja (6. ábra) úgy, hogy a borda­láda további elmozgása az indító emelő ki­lengését és a szövőszék megállítását idézi •elő. Minthogy az (1) emelőkarnak az (o) nyugasszal való biztos kapcsolatához csak két résznek igen csekély egymásbakapasz­•kodása szükséges, a (k) vetélőtapintónak a vetélőfal részéről történt igen csekély el­tolása is elegendő már az (i, 1) szögemelő működtetéséhez úgy, hogy a szövőszék, mi­helyt a vetélőtapintó a vetélővel érintke­zésbe jut, azonnal megáll. Ily módon a vetülékőrző a legcsekélyebb fonalmaradékra állítható be. Az indító emelő kilendülésénél a (k,' k') vetélőtapintó nem érintkezik a vetélőfallal úgy, hogy utóbbi el nem kaphat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vetülékőrző szövőszékekhez, hosszirány­ban eltolhatóan ágyazott csévetapintóval és a vetüléktapintón forgathatóan elren­dezett szögemelőt befolyásoló vetélő­tapintóval ellátott, azáltal jellemezve, hogy majdnem teljesen elfogyott vetülék­fonal esetén a (k) vetélőtapintó a szög­emelő hosszabb (1) karját az indító emelő­vel összekötött (n) ütköző (c) nyugaszá­nak körzetébe emeli, miáltal az (a) cséve­tapintó további eltolásánál az (n) ütköző eltolatik.. 2. Az 1. igényben védett vetülékőrző foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (i, 1) szögemelő hosszabb (1) karjának vége és az (n) ütköző (o) nyugasza úgy vannak kiképezve, hogy a vetélőtapintó által fölemelt (1) emelőkar a csévetapintó további eltolásánál az (o) nyugaszban még tovább emelkedik és így a vetélő­tapintó a vetélőfaltól elhúzatik. 3. Az 1. igényben védett vetülékőrző foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (i, 1) szögemelőnek hosszabb (1) karja, valamint az~(n) ütköző (o) nyugasza úgy vannak kiképezve, hogy a vetélőfalnak a vetélő tapintóhoz, való gyönge ütközése is biztosan létrehozza már a szögemelő­nek az (o) nyugasszal való kapcsolatát. (1 rajzlap melléklettel.) wua RÍ^véNYTÁ»8MÁa NYOMDÁJA WBMIK I1

Next

/
Thumbnails
Contents