56300. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép kapás, szemes növények számára

Az egyes szekrénypárokban a közfalak baloldalán fekvő szekrény alól kinyúló (10) lemezek (12) rúddal (13) csavarok segélyével és a közfalak jobboldalán fekvő szekrény alól kinyúló (10) lemezek (14) rúddal, (15) csavarok segélyével vannak összekötve. A (12) rúd pedig (16) rúddal és a (14) rúd a (17) rúddal van kapcsolva. A (16) rúd végén, valamint a (17) rúd végén egy-egy csukló körül forgatható (18) akasztó kapocs ül, melyek a gép alvázára szerelt (19) csapokon (4. ábra) magasabbra vagy mélyebbre állítható (20) kétkarú emelők egyikének, illetőleg másikának egyik karjába akaszthatók. A gép járókerekeinek tengelyén célszerűen kettős küllőzettel ellátotti és állítható (21) kerekek vannak elrendezve, melyek úgy állíthatók, hogy a gép működése közben a (20) kétkarú emelők egyik karja ia (21) kerekek küllői közé nyúlnak. A találmánybeli vetőgép! működési módja a következő: A magszekrényekbe a (3) válaszfalak egyik oldalán, pl. tengerit és a másik oldalán babot öntünk és a magszekrényeket az (1) szögvasvezetékben az egyes sorok távolságának megfelelő távolságra beállítjuk, erre a (10) lemezeket a (12), illetőleg a (14) rudakkal az ezen rudakon kiképezett (22) furatok segélyével összekötjük. Ezután a (21) kerekeket a (20) kétkétkarú emelőkhöz toljuk, annyira, hogy az emelők egyik karja a kerekek küllői közé nyúlik és a (21) kerekeket ekkor rögzítjük. Majd a (20) kétkarú emelőket úgy állítjuk be, hogy azok szabad karja a (21) kerekeknek vagy a külső küllőzete, vagy pedig a belső küllőzete közé nyúljon. Végül a (18) kapcsokat beakasztjuk a kétkarú emelőkbe, mire a vetés megkezdhető. A gép járása közben az egyik (21) kerék küllője beleütközik az egyik (20) kétkarú emelőbe és azt elforgatja, miáltal >a (16) rúd közvetítésével a (12) rudat hátra húzza. A (12) rúd azonban magával viszi a magszekrények (3) közfalainak baloldalán lévő (10) lemezeket úgy, hogy ezeknek (9) nyílásai a magszekrények fenekének (5) nyílásai és a (6) szabályozó lemez (7) nyílásai közé jutnak úgy, hogy tehát a baloldali szekrényekből mag hullik ki. Amint azonban a (21) kerék tovább forgott, tehát megszűnik a küllőjének a (20) emelőre gyakorolt nyomása a (8) rugók visszahúzzák a (10) lemezeket eredeti helyzetükbe úgy, hogy azok a magszekrények nyílásait zárják. Ezt követőlega másik (21) kerék a másik (20) emelő karjába ütközik és azt elforglatja, miáltal a (17) rúd közvetítésével a (14) rudat hátra húzza. A (14) rúd pedig- magával viszi a magszekrények (3) közfalainak jobboldalán lévő (10) lemezeket úgy, hogy ezeknek (9) nyílásai a magszekrények fenekeinek (5) nyílásai és a (6) szabályozó lemezek (7) nyílásai közé jutnak úgy, hogy most már a jobboldali szekrényekből hull mag ki, amit ugyancsak a (21) kerék továbbforgása után a (8) rugók hatása szüntet be. Erre újból a baloldali szekrények nyílásai tétetnek szabaddá és így tovább. Amint a föntiekből kitűnik, a magszekrények nyílásai nyitásának egymásutánja a (21) kerekek küllőinek a számától függ és azok számának növelésével vagy csökkentésével szabályozható, ezért célszerű ezen (21) kerekeket, mint az ábrázolt kiviteli alaknál látható, legalább kettős küllőzéssel ellátni, ahol ugyanis a kerék agyából három küllő indul ki, ezeket egy bslső koszorú fogja körül és ezen belső koszorúból öt küllő indul ki, melyeket a kerék tulajdonképeni koszorúja vesz körül. A (6) lemez állíthatósága pedig arra szolgál, hogy ezáltal a kihulló mag menynyiségét szabályozhassuk, mert ha a (6) lemezt úgy állítjuk, hogy nyílása éppen a magszekrény fenekének (5) nyílása alatt álljon, akkor a legtöbb mag hullhat ki, míg ha a (6) lemezt úgy állítjuk, hogy nyílását a fenék (5) nyílása nem födi teljesen, akkor kevesebb mag hullhat ki. Előnyös továbbá a (6) lemezem a (7) nyílásoknál (23) bemélyedést! kiképezni, ami arra szolgál, hogy mikor a (10) lemezek a rúgóhatás folytán a nyílást zárják, az útjokba kerülő magot össze ne zúzzák, ha-