56279. lajstromszámú szabadalom • Készülék hordók és más tartályok kénezésére

hatunk meg. A kén fölhevítésére azonban kis alkoholmécsest vagy gyertyalángot is használhatunk. Az (e) és (f) csészék cél­szerűen kivehetően és kicserélhetően van­nak az égetőtérben elhelyezve, a mely utóbbi maga is kihúzható tok alakjában van az (a) törzsrész alsó végébe behelyezve. A kén égését tápláló levegőt bevezető, cél­szerűen szabályozó tolókával ellátott (g) nyílások ezen tok fenéklapjában vannak, míg az (f) csészében égő alkoholhoz az (e) csésze (h) állványába vágott (i) nyílásokon vezetünk levegőt. A (b) tok (k) kampók segélyével vagy más módon az (a) törzsre rácsatolható. Hogy a készülék kihúzható tokja előkészület közben vagy munka után vagy valamely helyiség kikénezésére hasz­nálva a földön is megállhasson, fenéklapján (n) talpakat is alkalmazhatunk. A (c) csővégen hosszirányú (1) barázdá­kat képezhetünk ki, melyeken a kénessav­gőzök által kiszorított levegő kiszabadulhat, az akonanyílás laza elzárására pedig egy (m) körlapot alkalmazunk, a melyet a raj­zon látható módon excentrikusan erősítünk a csővégre, minthogy az a készülék súlyá­nál fogva a nyílás szélére húzódik. A kezelés megkönnyítésére az (a) törzsre (o) fogantyú erősíthető. A készülék működtetésekor az (e) csé­szébe durván tört tiszta (arzénmentes) kén­darabokat helyezve, a (b) tokot az (a) törzsre csatoljuk s a készüléket a (c) csővégnél fogva a hordó akonanyílásába akasztjuk. A ként akár az (i) csészébe előzetesen beön­tött két-három csepp alkohol meggyújtásá­val, akár más módon gyulladásig hevítjük, mire a megolvadt kén egész felületén egyenletesen tovább ég. Mivel a leírt elren­dezés szerint az elégési tér mélyen a (c) esővég kiömlési nyílása alatt fekszik, a ké­szüléknek erős természetes huzatja egy­részt az égés zavartalan . lefolyását bizto­sítja, másrészt a beszívott légfölösleg az égés és az égéstermékek hőfokát annyira mérsékli, hogy a kén szublimálása és en­nek káros következményei nem állanak elő. Az égés annyira egyenletes, hogy a meg­határozott idő alatt fejlődő kénessav meny­nyisége, amely ugyanazon keresztmetszetű kéncsésze alkalmazása mellett tisztán a (c) csővég kiömlési nyílása és a (g) nyílások nagyságától függ, kísérletileg pontosan meg­állapítható s így a hordó kisebb-nagyobb térfogatának megfelelőleg a készülék mű­ködési idejének megváltoztatásával a kéne­zést quantitative végezhetjük. Nagy előnye a készüléknek még az, hogy egymásután a hordók egész sorozatát kénezhetjük ki, ameunyiben a készüléket égés közben vi­hetjük és akaszthatjuk egyik hordóból a másikba, s a készülék akkor is ráhelyezhető a hordókra, ha azok közvetlenül egymás mellett vannak az ászokfákon elrendezve. Ha a (c) cső végére egy fuvókaszerű toldatot húzunk, vagy pedig a csővég el­hagyásával magát az (a) törzsrész fölső vé­gét fuvókaszerűen képezzük ki, a készülé­ket kézben hordozva, a gázsugarat — pl. férgek irtására vagy fertőtlenítés céljaira — tetszőleges helyre irányíthatjuk. Kénezés helyett más gázoknak elégetés vagy elpárologtatás útján való fejlesztésére és elvezetésére is használhatjuk a leírt ké­szüléket. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék hordók vagy más tartályok kénezésére vagy fertőtlenítésére, azáltal jellemezve, hogy annak törzsrésze a hordó hasának megfelelőleg" ívalakban van kiképezve úgy, hogy a készülék a törzsrész fölső végéből körülbelül de­rékszög alatt lefelé nyúló csővégénél fogva a hordó akona nyílásába akaszt­ható, amely helyzetben önmagától szi­lárdan megáll. 2. Az 1. alatt védett készülék kiviteli alakja, jellemezve a törzsrész alsó végébe be­tolható tok alakjában kiképezett égető térben az égetendő vagy elpárologta­tandó anyag fölvételére kivehetően és kicserélhetően elrendezett csésze által. 3. Az 1. és 2. alatt védett készülék kivi­teli alakja, jellemezve az égetendő vagy elpárologtatandó anyag fölvételére ren­delt. csésze alatt elrendezett második

Next

/
Thumbnails
Contents