56257. lajstromszámú szabadalom • Újítások láncfonalőrzőkön

lése elkerültessék,. azáltal érhető el, hogy az 50945. számú magyar szabadalom szerinti berendezésnél az alsó merev és a fölső elmozgatható nyüstpálca között elrendezett rugók oly erősre választatnak, hogy a fölső szádállásban föllépő legnagyobb láncfeszültség se legyen képes e rugók erejét legyőzni, minek következtében a fölső nyüstpálca lefelé szorítása és ezzel együtt a nyüstfonalnak hozzáérése a kontaktússinhez elkerültetik. A rugónak megfelelő növelése -jó eredményekre vezet, de azzal a tekintetbe veendő hátránnyal jár, hogy az alsó löketváltásnál a rugó összenyomására szükséges lökés erőteljes kell, hogy legyen és hogy a láncfonalőrző kifogástalan működése ily erős lökések által nagyon befolyásoltatik. Hogy csekélyebb erősségű rugó alkalmazható legyen, a jelen találmány egy különös kiviteli alakjánál a mozgatható nyüstpálca a fölső szádállásban még külön rugók által húzatik fölfelé, melyek csak ezen fölső állásban jutnak működésbe, az alsó szádállásnál azonban hatást nem gyakorolnak. A rajz 1. ábráján a találmány szerint szerkesztett nyüst egy kiviteli alakja van a fölső szádállásbeli helyzetben föltüntetve. A 2. ábra a nyüstöt a fölső szádállásbeli helyzetben mutatja. A 3. és 4. ábrák nagyobb léptékben a 2. ábrán föltüntetett nyüst keresztmetszetét mutat-ák a két boltponti helyzetben. Az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél az (u) nyüst ismeretes módon úgy van megszerkesztve, hogy a szövőszéket leállító áram az alsó szádállásban a szakadt láncfonalhoz tartozó (p) nyüstfonal lecsúszása által záratik, oly módon, hogy a (p) nyüstfonal az alsó nyüstkeretlécen megerősített ferde helyzetű (q) sinre esik rá, mely az áramforrás egyik pólusával kapcsolatos, míg a másik pólus a két (m) és (n) nyüstpálcákkal van kapcsolva, melyek a (p) nyüstfonalakat hordják. A fölső (n) nyüstpálca a vele kapcsolt •(a) kereszttartóval ismeretes módon (50945. 2 -számú szabadalom) a nyüstkeretben van vezetve, és két megfelelően elrendezett (o, o) rugó által oly módon van az alsó (m) nyüstpálcától távoltartva, hogy az (m, n) nyüstpálcákra fölhúzott nyüstfonalak kifeszített állapotban megtartatnak és csak akkor bocsáttatnak szabadon, ha a mozgathatóan elrendezett (n) nyüstpálca a (z, z) huzórúdak által, melyek egyidejűleg az (o) rugóknak vezetékül szolgálnak, lefelé mozgattatik el; ez ismeretes módon olyképen történik, hogy a (z, z) huzórúdak a nyüst alsó részén elrendezett két (b, b) kétkarú emeltyzvel működnek együtt, melyek az alsó löketváltásnál a szék állványán szilárdan álló (c, c) ütközőkre érnek. Az összes (p) nyüstfonalak szabaddá tételével valamely szakadt fonalhoz tartozó nyüstfonal az előbb említett (q) kontaktussinre eshetik és az elállító áramot zárhatja. Mivel a találmány értelmében a nyüstön kívül semminemű megszakítószerkezet nincs elrendezve, arról kell gondoskodni, hogy a fölső szádállásban föllépő láncfeszültség következtében az (o, o) rugók ne szorítassanak lefelé, mivel ez esetben a nyüstfonalak a (q) kontatussinhez érnének és ezáltal a fölső szádállásban rendszeresen kontaktus keletkeznék. Ennek elkerülésére a találmány értelmében a nyüstön kívül fekvő kontaktusszerkezetek elhagyásával az (o, o) rugók oly erősre méreteztetnek, hogy azok a legerősebb lánc fonalfeszültségónek is ellenállni képesek. A bevezetésben ismertetett azon hátrá-Dyok, melyek az (o, o) rugók erősségének növelésével együtt járnak, és amelyek főképen abban állanak, hogy az alsó löketváltásnál a rugók összenyomására szolgáló lökés igen nagy kell hogy legyen, a 2. és 4. ábrákban föltüntetett kivitel segélyével mellőzhetők. A 2—4. ábrákon föltüntetett nyüst elvi szerkezete, a láncfeszültségnek ellent nem álló (o, o) rugók alkalmazása a merev és mozgatható nyüstpálcák között, a (b, c) ütközőszerkezet, valamint az (u) nyüstnek fölfüggesztése a (w) dobra fölcsavart eme-