56253. lajstromszámú szabadalom • Vakuumterek szellőztető berendezése
vezeték leágaztatásától, a víznyomás megszűnésekor pedig — vagyis amikor a vízsugárszivattyút elállítják és az előb víznyomás alatt álló térben is vákuum lesz — a külső levegő nyomása nyitja a zárószervet. Ezt a berendezést a 2. ábra tünteti föl, Itt a (g) tér össze van kötve a vákuumtérrel, (i) tér a vízvezetékkel, (h) tér pedig a külső levegővel. Az (f) szeleptányér az (1, m) tömítőfölületeken zár. Az ilyen berendezés elhelyezésének egy példája a 4. ábrán látható, de a kapcsolatot az (x) kondenzátor (1. ábra) (s) vagy (t) (stb.) pontjainál is eszközölhetjük. Ha a berendezés elég mélyen van elhelyezve, akkor a ^vákuum megázünte után vízelbocsájtó gyanánt is működik. Ilyenkor szükség esetén egy második egészen kicsi, egyszerű szellőztető berendezést is alkalmazhatunk, hogy a vízlefolyás biztosíttassék. A 2. ábrában (h) térnek a külső levegőre kivezető (k) csöve a tömítőfölületeknél magasabbra, fölfelé van hajlítva, és pedig azért, hogy az (1) fölületen nyitáskor vagy esetleges tömítetlenség következtében leszivárgó víz meggyűljék és a tömítőfölületeket szifonzárással biztosítsa. Ennek az az előnye van, hogy a belső (m) fölület esetleges tömítetlenségei vízzár alatt állnak, tehát üzemközben a vákuumot nem ronthatja beszivárgó levegő. Gyakran kívánatos, hogy a berendezés azonnal szellőztessen, mihelyt a vízvezeték .nyomása csökkenni hezd. Ilyenkor azt kell • tennünk, hogy a zárószerv önsúlyát és a •reá nehezedő víznyomást rugóval, ellensúllyal, vagy más, ezen erőkkei szemben tehermentesítő erőhatással tetszés szt rinti mértékig kiegyensúlyozzuk. Ennek példáját a 3. ábra mutatja, ahol a 2. ábránál ismertetett (f, g, h, i) elemeken kívül (o) rúgó van. Az (o) rúgó hatása alatt a berendezés azonnal szellőztet, mihelyt a vízsugárszivattyút elállítani kezdik. A 3. ábra egyúttal azt is mutatja, hogy zárószerv gyanánt (n) membrán is alkalmazható, s ekkor az (i) tétből megnyitáskor sem ömlik ki a víz. A jelen találmányom tárgyát képező be- i rendezésnek közreható eszköze még egy hozzávaló visszacsapó csappantyú, mely lehetővé teszi, hogy a szellőztetésnél nagy mennyiségű levegő is magával ragadott víz, vagy más vízveszteség nélkül, könnyen és gyorsan juthasson a vákuumtélbe, viszont a levegőszívás minden különös ellenállás nélkül történhessék. A 4. ábrában látható, hogy (q) hengervázra a gumiból, vagy más hajlékony anyagból készített (p) köpenyt terítjük föl, a melyet (r) feszítőgyűrűk szorítanak a vázhoz. A. köpenynek lefejtett nézetét a 6. ábra mutatja. A köpenyen (y) csappantyúk vannak kivágva, melyek mind befelé nyílnak, amint azt az 5. ábra tünteti föl. Ilyen módon a csappantyúk csekély elmozgásával már nagy szabad keresztmetszet képződik és a vízsugárszivattyúnak üzemközben csak jelentéktelen ellenállást kell legyőznie. További előnyt nyújt, ha ezeket a csappantyúkat mind úgy készítjük, hogy azok a vízeugárhoz képest, mint az a rajzokból látható, valamennyien egy értelemben nyissanak. Ekkor ugyanis a levegő éles törések nélkül a vízsugárhoz alkalmazkodik és az ellenállás ismét csökken. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő szellőztető berendezés vákuum terekhez, amelyekből a vízsugárszivattyú távolítja el a nem kondenzálható gázokat, jellemezve azáltal, hogy az üzemvíz változásainak átvitelére az üzemvíz vezetékéből egy cső van leágaztatva, amelynek a vákuumtérrel és a külső levegővel közlekedő nyílásait maga az átfolyó víz zárja el. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés egy további kiképzése, jellemezve azáltal, hogy az üzemvíz nyomásváltozásainak átvitelére az üzemvíz vezetékéből egy cső van leágaztatva, amely cső a víznyomást egyoldali nyomóközeg gyanánt átviszi egy oly zárószervre, (mint szeleptányér, membrán, dugattyú, csappantyú, stb.) amely a vakuumtér és a külső levegő között fennálló összeköttetésnek e gyidejű zárására, illetőleg a
