56251. lajstromszámú szabadalom • Gazdasági kút és forma annak előállítására

2 — neti elem előállítására való berendezés egymásra merőleges két hosszmetszete és a 6. ábrán ezen berendezés fölülnézete látható. A kutaknak hengeres cement- vagy beton-, esetleg vasbetonelemekből van fölépítve, és pedig az akna alsó részében a nagyobb átmérővel bíró (1) elemekből, az akna fölső részében pedig a kisebb átmérővel biró (2) elemekből. A (2) elemek átmérője célszerűen csak akkora, hogy gémes vagy vödrös kutaknál a vödröt fölvehesse, szivattyús kutaknál pedig akkora, hogy a szívócső benne kényelmesen elférjen. A bővebb (1) elemekből álló alsó aknarészt a kisebb átmérőjű (2) elemekből álló fölső résszel a (3) összekötő elem kapcsolja össze, melynek (4) pereme befelé oly messze terjed, hogy a legalsó (2) elem a keletkező nyílásra helyezhető legyen. Ezáltal anélkül, hogy az alsó aknarészt kúposán kellene kiképezni, nagy fölvevő képességű (5) alsó aknarészt (vízteret) és szűk (6) kútcsövet létesítettünk. Világos, hogy ezen elrendezés mellett cementsúlyt takarítunk meg és térfogatot nyerünk. A (3) összekötő elem szilárdítás céljából előnyösen a (7) bordákkal van ellátva. A legalsó (la) elem célszerűen lefelé vékonyodó fallal bír, hogy földbe bemélyedjen. »A 2. és 3. ábrán a (3) összekötő elem két változata látható. A 2. ábrán föltüntetett kivitelnél a (4) perem kissé kúpos és a (2) elemekkel azonos átmérőjű toldatba megy át, míg a 3. ábrán látható kivitelnél az átmeneti élek le vannak gömbölyítve. Természetes, hogy a fölső és alsó aknarésznek nem kell egy tengelyben feküdnie, hanem a fölső rész az alsóhoz excentrikusan is csatlakozhat, ami térnyereség szempontjából néha előnyös. A találmány az összekötő elem előállítására alkalmas formára is vonatkozik (4—6. ábra). A forma áll a kétrészű külső (8) hengerből, melynek részeit a (9) csavarok kötik össze és a szintén kétrészű belső (10) hengerből. A (10) henger két része a két rész érintkezési helyén a befelé nyúló (11) karimákkal van ellátva, metyek közé ezen formarész összeállított állapotában a fölül fogantyúkkal ellátott (12) térző lemezek vannak helyezve. A (10) formarész két felét pl. a (13) rúgós szorítók tartják össze, melyek a (11) karimákra föltolatnak és rugózásuk folytán a két formafelet egymáshoz szorítják. Természetes, hogy az összeköttetés más módon is eszköszölhető, pl. kengyelcsavarok útján. A formát kiegészíti a mag, mely a (15) kengyellel biró (14) gyűrűből áll. A forma fenekét a gyűrűalakú (16) lap képezi, melynek külső átmérője az összeállított állapotban lévő (8) formarész belső átmérőjével egyenlő, míg belső nyílása akkora, hogy abba a (14) mag ép beleillik. Megjegyzendő, hogy a (8) és (10) formarészek, a mag és a (16) alaplap egymástól teljesen függetlenek. A forma összeállításánál a külső (8) formarész két felét egymással összecsavaroljuk és ezen formarészt a (16) alaplapra rá állítjuk, ezután a magot a (16) lap nyílásába helyezzük. Ha ez megtörtént, az előzőleg szintén összeállított belső (10) formarészt helyezzük el. Ez a formarész, mint ez a 6. ábrából látható, a (17) hasítékokkal bír, melyek segélyével a (10) formarész a (14) mag (15) kengyelére föltolható úgy, hogy a (10) formarész a (14) magra támaszkodik. Ezáltal az előállítandó összekötő elem (4) karimájának vastagsága biztosítva van. Ez a vastagság a (14) gyűrű magasságával egyenlő. Hogy az összekötőrész palástjának falvastagságát is biztosítsuk és egyenletessé tegyük, a külső (8) formarészhez csuklósan a (18) lemezek vannak erősítve, melyeket a (10) formarész elhelyezése után az 5. és 6. ábrán látható módon lecsappantunk. Ezen lemezek hossza a létesítendő falvastagsággal egyenlő. Ha a (8) formarész, a mag és az alaplap el vannak helyezve, a cementet a maggal egyenlő magasságig becsömöszöljük, ezután a (10) formarészt elhelyezzük és tovább csömöszölünk. Ennek megtörténte után a formát szétszedjük. Ezen célból első sorban a belső formarész két felét összekötő (13) kapcsolatot oldjuk és a (12) térzőlemezeket kihúzzuk, ami által a belső