56232. lajstromszámú szabadalom • Berendezés írógépek és effélék működtetésére

- 2 — kán átmenő (14) ütközőpecek állapítja meg. A nyomó kilengése azonban rendszerint ezen rúgó által meggátoltatik és a nyomó oly helyzetben tartatik, melyben függőleges karja nem nyúlik a csúszórúd függőleges peremén túl; ezáltal éretik el, hogy a vízszintes kar a (21) újjal kapcsolódik, mely a hozzátartozó (20) lengő tengelytől lefelé nyúlik. Közvetlenül az összes (10) csúszórúd előtt áll a vízszintes (50) leszorító rúd. Ez a rúd két (51) karhoz van erősítve ; az (51) karokat a keresztben haladó (52) lengő tengely tartja, melynek minden végéhez (53) karok vannak erősítve. Ezen karokhoz az (54) excenterkarok csuklósan vannak csatolva. Az (54) karok az (56) tengelyre erősített, forgatható (55) excentereket körülfogják úgy, hogy az (52) lengő tengely állandó lengésbe hozatik és az (50) rúd emellett állandóan a szükséges mértékben föl és alá leng. Ha a (20) tengelyek egyike kileng, a hozzáerősített (21) ujj (6. ábra) a nyomó vízszintes (12b) karja fölött elmozgattatik, amint az a balról számított második ujjnál a 7. ábrán föl van tüntetve. A nyomót ezután (13) rúgója elforgatja úgy, hogy függőleges (12a) karja az (50) leszorító rúd alá jut (6. ábra). Az (50) rúd rákövetkező leszorításánál a hozzátartozó (10) csúszórúd lefelé mozgattatik úgy, hogy a hozzátartozó (2) írógépemelőt (3) csuklója működteti. Közben a (20) lengőtengelyt a lengőszerkezet szabadon bocsátotta és a (24; rúgó (6. ábra) a tengelyt eredeti helyzetében visszahozza, mely helyzetet a (23) ujjnak a (8) pecekkel való kapcsolódása határozza meg és melyben a (21) ujj közvetlenül a hozzátartozó nyomó vízszintes karja fölött áll. Ha az (50) leszorító rúd fölfelé megy, a (16) rúgó a leszorított csúszórudat fölfelé, rendes helyzetébe mozgatja, melyet a (17) vállnak a (7) vezetőrudak egyikével való kapcsolódása állapit meg (3. ábra). A (10) rúdnak ezen fölfelé mozgása alatt a (12) nyomó vízszintes (12b) karja a (21) ujjra talál és a nyomó rendes helyzetébe visszaforgattatik. A (20) lengő tengelyek mindegyikét tolók hozhatják lengésbe, melyek a forgatható (30, 31) hengerek által tartatnak. Ezen hengerek egyike a gép mellső részén, másika pedig a gép hátsó részén van elrendezve és pedig a (20) lengő tengelyek megfelelő végei mellett. Minden hengerben a kerület irányában haladó sorokban sugárirányú lyukak vannak kiképezve. A lyukak mindegyikében egy-egy (40) pecek szabadon mozoghat. Minden pecek belső végén a (41) fejjel bír, mely a pecek fölfelé való mozgását határolja. A (30, 31) hengerek mindegyikén belül továbbá a koncentrikus (32) henger van elrendezve, mely a peckek befelé mozgását határolja. A (30, 31; hengerek fölött két lyukasztott (45, 46) ellenőrző szalag mozog; a hengereken lévő (33) nyúlványok a szalagok széleihez közel kiképezett nyílásokba nyúlnak úgy, hogy a szalagokat a hengerek forgásuknál magukkal viszik. A két hengerhez (60, 61) elektromágnesek tartoznak, melyek hossza a hengerek hosszával körülbelül megegyezik. A (60) mágnes közvetlenül a (30) henger mögött és a (61) mágnes közvetlenül a (31) hengerelőtt fekszik. A mágnesmagoknak a hengerekhez közel lévő végei meg vannak görbítve, de a hengerekhez nem koncentrikusan. A mágnesek nagyobb hosszan át a hengerek fölületéhez szorosan csatlakoznak, állandóan gerjesztve vannak és oly erőt fejtenek ki, mely az acélból készült (40) peckeket állandóan kifelé, az ellenőrző szalagban kiképezett lyukakon keresztülhúzni törekszik. A szalagok azonban ezen működést rendszerint gátolják. Ha azonban a peckek egyike egy szalagnyílással szembe kerül, a pecek kifelé húzatik, ami által külső vége oly helyzetbe jut, hogy a hengerek forgásánál fölfelé vitetik és a (23) kar elálló alsó végére nyomást gyakorol; a kar a megfelelő lengőtengely végén van elrendezve. A tengely tehát kileng és emellett a már leírt módon működik. Mindegyik lengőtengely mindegyik végén egy-egy elálló csúcsban végződő (23) kar van elrendezve. Nem fontos tehát, hogy az egyik vagy másik henger forog-e. Ugyanazon lengőtengelyek tetszés szerint bár-