56142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogén előállítására
- 2 vhodiumot csapatunk le. A platincsoport más féméit aszbesztre lecsapatva szintén használhatjuk katalizátorként, a legkedvezőbb eredmények azonban az előbb említett két fémmel érhetők el. Mielőtt a gázt a kontaktanyaghoz vezetjük előbb még egyszer túlhevített vízgőzt fuvatunk keresztül, ezáltal a CO-nak kb. 68%-át C02 -vá és H-né alakítjuk úgy, hogy meglehetős gyors átvezetésnél mindössze 5% CO, ezzel szemben azonban kb. 67% H és 28°/0 C02 lesz a gázban. A túlhevített vízgőz bevezetésekor a kontaktanyag jelenlétében következő reakció megy végbe: CO -f H2 D = C02 + Ha A vízgőzt és a katalizátort bizonyos, kb. $00°-os hőmérséken tartva, a CO teljesen átalakul C02 -vá, miközben lényeges azon úthossz, amelyen a gáz a kontaktanyaggal •érintkezik, valamint az aszbesztre lecsapott fémnek százalékos mennyisége. Gyakorlatilag természetesen az ideális reakció, azaz CO-nak C02 -vá való tökéletes átalakítása nehezen vihető keresztül, éppen ezért a gázt még egyszer vagy többször is keresztülvezetjük vízgőzzel együtt a kontaktanyagon. Háromszori átvezetés után például még 0-4% CO-t tartalmaz a gáz. Ily módon túlhevített vízgőz egyidejű befúvásával a vízgázt oly gázzá alakítjuk, amely 69-l% H-ból és 30-5% C02 - és 0-4«/» fölösleges CO-ból áll. A csekély mennyiségű CO már most — ha még a C03 -at is eltávolítjuk, — visszamaradhat a gázkeverékben, anélkül, hogy annak fölhajtóképességét befolyásolná. Ily csekély mennyiségben mérgező hatása sincs. Ha mégis CO-tól lehetőleg mentes gázra van szükség, úgy a gázt a kontaktanyagon még néhányszor keresztülhajtjuk, amíg végül a CO már csak ezred százalékokban található meg. Amint már említve volt, a gáz hidrogénen kívül még szénsavat is tartalmaz. Az utóbbit igen egyszerű módon eltávolíthatjuk olykép, hogy a gázt ismert módon mésztejen vezetjük keresztül, amikör is szénsavas mész keletkezik. Ha mész helyett szódát veszünk, a szénsav elnyeletése kettős szénsavas nátron keletkezése mellett történik. Káliluggal szintén gyors elnyeletést érünk el. Hogy melyiket vesszük az említett elnyelő anyagok közül, az a nyersanyag árától és az előálló melléktermékek értékesíthetőségétől, valamint attól függ, mennyire tiszta hidrogén állítandó elő. A C02 elnyeletése után visszamaradó gáz hidrogén és bármely célra fölhasználható. A kész hidrogént akár gazométerben foghatjuk föl, akár acélpalackokba sajtolhatjuk. Fontos még az eljárás menetében a különféle műveleteknél előálló hőnek racionális kihasználása. A generátor avakuláskor elszívott forró levegőt részben kazánfűtésre használjuk föl, a keletkezett generátorgázzal a kontaktanyagot hevítjük, valamint a vízgőzt hevítjük túl, esetleg a generátorba fúvatott levegőt melegítjük elő. A gázban hidrogénen, szénsavon és szénoxydon kívül még igen csekély mennyiségben kénhidrogén, széndiszulfid, valamint sziliciumhidrogén is előfordulhat. Ezen tisztátalanságok bármely ismert eljárással eltávolíthatók, természetesen tekintetbe véve a hidrogén fölhasználási célját. Ennek megfelelőleg a hidrogén előállításánál esetrőlesetre más-más koksz és más-más tisztítási mód választható. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás hidrogén előállítására vízgázból, azáltal jellemezve, hogy egy kokszszal töltött, kb. 1000°-ra fölhevített és evakuált generátorba túlhevített vízgőzt fuvatunk be s a keletkezett vízgázt túlhevített vízgőzzel keverve rhodium- vagy paladiumaszbesztből álló kb. 8C0°-ra hevített kontaktanyagon vezetjük keresztül, azután a hidrogént a gázkeverékben lévő szénsavtól ismert módon elválasztjuk. PÁLLAS RÉSZVÉNYTÁR8A8ÁQ NYOMDÁJA BUDAPESTEN
