56104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nitrogénoxidnak levegőből, vagy más nitrogén-oxigéntartalmú keverékekből való előállítására

lessége is rendkívül nagy úgy, hogy az eddigi eljárásoknál -a lehűlés sebésségét megközelítőleg sem sikerült ennek megfelelően fokozni, miért is a keletkező nitrogénoxid nagy része a lehűlési folyamat közben ismét szétbomlott. Mindezen bajokat teljesen megszünteti a jelen találmány azáltal, hogy a reakció sebességét úgy csökkentjük, hogy közben a hőmérséklet állandó marad úgy, hogy a nitrogénoxid nem bomolhatik föl. A találmány lényege abban áll, hogy a lehetőleg magas hőfokra fölhevített levegőt, illetve gázkeveréket egy olyan evakuált tartányba bocsátjuk, melyben a nyomás kisebb 400 mm. magas higanyoszlop nyomásánál s amely tartányt alkalmas eszközök pl. egy megfelelő hőforrás segélyé- ! vei kellőképen fölmelegítünk, hogy a beáramló levegő, illetve gázkeverék hőmérséklete kiterjedés közben ne változzék és csak a kiterjedés megtörténte után vetjük hűtésnek alá a gázkeveréket. A hűtést tehát a reakciósebesség leszállítása után eszközöljük s ilyen módon a gázok egyensúlyi állapota, melyben azok a legmagasabb reakcióhőmérsékletnél vannak, gyakorlatilag véve teljesen változatlanul marad. Ezt pedig úgy érjük el, hogy a gázokat a hőmérséklet csökkentése nélkül lehetőleg kicsiny nyomásnak tesszük ki, miáltal tudvalevőleg a reakciósebesség rendkívül mértékben csökken. Ha ilyen módon a reakciósebesség kellő mértékben csökkent, csak akkor kezdjük a gázkeveréket; hűteni. A nyomás csökkentésé céljából legcélszerűbb a lángokat normális nyomás mellett előállítani és a magas hőfokú gázokat a láng belsejéből egy lehetőleg alacsony nyomású légritkított térbe bocsátani, melyben a nyomás legföljebb 400 mm. higanyoszlop nyomásánál felel meg. Természetesen a légritkított teret egy szivattyú segélyével állandóan fönn kell tartani és a gázokat az evakuált térben kellőképem le kell hűteni, hogy további földolgozásnak tehessen őket alávetni. A kiterjedés közben- való hevítést [különböző módon lehet eszközölni. A kiterjedő, rendkívül forró gázáramhoz —melynek tudvalevőleg nitrogénoxidképződés céljából fölöslegben kell oxigént tartalmaznia — a kiterjedési térben megfelelően elrendezett lyukakon keresztül oly mennyiségben vezetünk be valamely éghető gázt, hogy a kiterjeszkedés közben beálló hőmérsékletcsökkenés kiegyenlíttessék. A bevezetett éghető gáz mennyiségének oly csekélynek kell lennie, hogy a rendelkezésre álló oxigénből csak kevés égjen el. Lehet egy ívlángot is elrendezni a kiterjedési térben vízzel hűtött platinaelektródákkal oly módon, hogy a hőmérséklet a kiterjedésre szolgáló térben mindenütt állandó legyen. Lehet végül a kiterjedési üreg falait fűtőcsatornák segélyével a kellő magas hőfokra hevíteni. A gyakorlatban elegendő kb. 2000° C.nál dolgozni. Ezen hőmérsékletnél kellő ellenállóképességgel bír, pl. a megolvasztott magnézia. A mellékelt rajz a leírt eljárás kivitelére használt készüléket tünteti föl sematikusan. Az (1) kályha, illetve reakciótartány mellett, melybe a kezelendő levegő, vagy más oxigén-nitrogénkeverék, pl. a (2) fúvókán keresztül áramlik be, a (3) tartány oly módon van elrendezve, hogy az (1) tartány (4) kiömlő nyílása közvetlenül a (3) tartányba nyílik. Ha az (1) kályha sugárzó melege nem volna elegendő a (3) tartány fölmelegítésére, akkor azt a tartányfalakban elrendezett fűtőcsatornák segélyével melegítjük föl oly mértékben, hogy a (3) tartányba áramló gázkeverék hőmérséklete a kiterjedés közbsn semmi körülmények köaötfc se szálljon alá. A (3) tartány alsó részébein a (7) hűtőkészülék van elrendezve, a tartány a fenekén elhelyezett (5) cső révén a (6) légszivattyúval áll összeköttetésben. A (2) fúvókán át az (1) kályhába belépő, erősen fölmelegített levegő, közvetlenül azon hely mögött, hol hőmérséklete a legnagyobb, a (4) kiömlő nyíláson át az evakuált (3) térbe áramlik, hol a nyomási lehetőleg sokkal