56069. lajstromszámú szabadalom • Víztelenítési eljárás és berendezés
Megjelent 1912. é\i május hó 14-én. MAGY. tffe. Ivíh. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI.RAS 56069. szám. XXI/e. OSZTÁLY. Víztelenítési eljárás és berendezés. SCHUDA LORENZ GYÁROS STRELNOBAN. A bejelentés napja 1911 májas hó 29-ike. Jelen találmány tárgya eljárás és berendezés különösen dombos vidékeken lévő oly szántóföldeknek, agyagbányáknak és hasonlóknak víztelenítésére, melyeknél az altalaj minősége folytan, vagy az illető földdarabnak a szomszédos földdarabokhoz képesti helyzete következtében egy alkalmas élőár elérése nehézségeket okoz. E kedvezőtlenül fekvő szántóföldeken erős esőzés és havazás után, valamint hirtelen zivataroknál nagy mennyiségű víz gyűlik össze a f ölületen, anélkül, hogy elfolyásra találna úgy, hogy a föld napokon át víz alatt állhat és a megmunkálás céljára hozzáférhetetlen. Mélyebben fekvő helyek, mint agyagbányák, gyakran állandóan elöntve maradnak és ezáltal értéktelenné lesznek, ha nem sikerül a vizet alkalmas módon elvezetni. Ezt a jelen találmány által oly módon érjük el, hogy az előárt magán az illető földdarabon tárjuk föl, amennyiben a vizet át nem bocsátó talajréteget megfelelő helyeken átfúrjuk, míg átbocsátó rétegekre találunk, és ezt az összeköttetést állandóan föntartjuk. A rajzon az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés két kiviteli alakban van föltüntetve. Az 1. ábra a talajvízáram föltárására való fúróakna függélyes hosszmetszete, míg a 2.ábra egy némileg más kiviteli alaknak hasonló föltüntetése. A víztelenítőberendezést oly módon foganatosítjuk, hogy először az illető földdarab alkalmas helyein, célszerűen sülyedésekben, hol a földbe ismert módon beeresztett víztelenítőcsövek összefutnak, az j (1) aknát emeljük ki, mely lehetőleg egé' szen az át nem bocsátó (2) talajrétegig terjed, mire ezen aknából a (3) csövet, verjük be, míg a vízvezető (4) homok vagy kavicsréteg eléretett. A (3) cső, mely a rajzon föltüntetett kivitel mellett körülbelül 15 cm. átmérőjű, alsó végén a körülbelül 2 m. hosszú, ismert szerkezetű (5) szűrőkosárral láttatik el. A fölső csővéget körülvevő akna feneke téglákkal és durva kaviccsal födetik be, ezen alátétre a (6) kútcső falaztatik föl és az utóbbit fölül a (7) szitafödéllel zárjuk el, mely célszerűen egymás mellett élükre állított horganyzott bádogsávokból áll. Az aknát azután tiszta, megszitált kaviccsal töltjük meg és pedig annyira, hogy a szitafödél körülbelül 1 m.-el a fölület alatt fekszik. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a
