56059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranynak és ezüstnek antimon, arzén vagy más érceiből való kivonására

— 2 — keverünk hozzá, hogy a jelenlévő savakat közömbösítsük. Ezen eljárásnál a keletkezett és jelenlévő cyanidnak nagy része szabad eyanid alakjában fölszabadul és a csapadékrekeszeken való átáramlás után ismét oly állapotban van, hogy az ércben lévő savval újra egyesülhet, a mikor is az újra keletkező savak megint aranyat vagy ezüstöt oldanak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas készülék példakép vett foganatosítási alakja vázlatosan a mellékelt rajz 1. ábráján van föltüntetve. A kezelendő ércet, mely vagy darabos, vagy a kioldás sikeres keresztülvitelére megfelelő finomságúvá zúzott darabokból áll, nyitott vagy zárt (A) tartályba helyezzük. Szükség esetén az érchez oly mennyiségben, hogy az oldat savfölöslege közömbösíttessék, alkáliákat adagolunk hozzá; de nem minden érc kívánja ezt az adalékot. Ezután folytonos és egyenletes, közömbös vagy alkalikus hatású vízsugarat folyatunk a (B) tartályból az (A) tartályban lévő szétzúzott ércre mindaddig, míg az ismertetett és a találmány lényegét alkotó követelményeinek reakció létesítésére elegendő mértékben ki van mosva. Ha az érc savtartalma nem elegendő arra, hogy cyaniddal hidrocyansavat adjon, az arany vagy ezüst kioldására alkalmas savat, pl. annyi kénsavat adagolunk hozzá a (C) tartályból, hogy a reakció létrejöhessen. Ekkor a (B) tartályból való vízhozzáfolyatást félbeszakítjuk és gyönge O'l—3%-os cyanidoldatot vezetünk a (D) tartályból az (A) tartályban lévő folyadékba mindaddig, míg az összes légbuborékok ki nem hajtattak. Az (A) tartályban lévő folyadékot ezután lecsapoljuk és átfolyatjuk az alkáliákat tartalmazó (E) edényen, melyben alkáliák hozzáadásával a hidrocyansavat közömbösítjük és a eyanid egy részét regeneráljuk. Az oldatot azután az (F) cyanidedénybe vezetjük, hol oly töménységűvé alakítjuk, amilyenre az a kicsapatás céljaira szükséges és azután a (G) rekeszeken bocsátjuk át, hol az aranyat és ezüstöt cinkforgáccsal vagy más szer segélyével lecsapatjuk. Az oldat azután a (G) rekeszekből a (H) készlettartályba folyik, honnan az eredeti oldattal együtt a (D) keverő tartályba szivattyúzzuk és szükség esetén cyaniddal ismét a kellő fokig töményítjük és az érchez visszavezetjük, mivel az eljárást körfolyamatban akarjuk végrehajtani. A cyanidoldatnak az érccel való érintkezésétől a végső vízzel való kimosásig az ércet nem szabad kitennünk a levegő hatásának, hanem az egész folyamat alatt oldat alatt kell tartanunk. A kivonandó arany és ezüst kioldásához szükséges oldat mennyisége a kezelendő érc természete szerint változik. A rekeszekben összegyűlt arany és ezüst eltávolítása ismert eljárások szerint történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás aranynak és ezüstnek antimon-, arzén és más ércekből való kivonására, jellemezve azáltal, hogy az érceket hidrocyansavval kezeljük. 2. Az 1. igényben védett eljárásnak foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a kezelendő ércet az eljárás folyamata alatt keletkező hidrocyansav oldatával kezeljük. 3. Az 1—2. igényben védett eljárásnak foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a porított érceket úgy tesszük ki a hidrocyansavoldat kivonó hatásának, hogy az arany- vagy ezüsttartalmú ércek a levegővel ne érintkezhessenek. 4. Az 1—3. igényben védett eljárásnak foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az érceket vízzel kimossuk, ezután cyanidoldattal kezeljük oly célból, hogy a eyanid az ércben természetesen jelen lévő vagy mesterségesen hozzáadott savval az aranyat és ezüstöt oldó hidrocyansavvá egyesüljön, mire az oldatot a eyanid egy részének regenerálása céljából alkáliákkal kezeljük. 5. A 4. igényben védett eljárásnak további kiképzése, jellemezve azáltal, hogy az