56028. lajstromszámú szabadalom • Villamos riasztókészülék

Hogy már most a mag forgatásánál az elektromágnesnek a maggal összekötött tekercse helyen megmaradjon, a magnak csupán csavarmenetekkel ellátott vége van forgathatóan elrendezve. A mag pl. központos furattal van ellátva, amelybe nyúlvány van beillesztve. A magban fekvő gyűrűalakú horonnyal van ellátva, amelyre a mag falán áthatoló csap nyúlik. A forgatható magvégnek és a horgonytartónak rögzítésére a beállított helyzetben ellencsavaranyák szolgálnak. Az elektromágnesek tekercsei csövekre is helyezhetők, amelyek az elektromágnes magjaiba tolhatók és a riasztókészülék keretének megfelelő nyílásaiba kapaszkodó kiugrások révén forgás ellen biztosíthatók. Az elektromágnesnek a csőben fekvő magja a riasztókészülék keretén szilárdan, azonban forgathatóan van elrendezve és a csőből a kinyúló részén csavarmenetekkel van ellátva, amelybe a horgonyatartó csavarme • netei kapaszkodnak. A magra csavarolt ellencsavaranya a csövet a riasztókészülék keretéhez szorítja úgy, hogy a nyúlványok állandóan a keret furataiban fekszenek. A beállított hídnak helyzetébe való rögzítésére külön csavaranya szolgál. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a riasztókészülék elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra a riasztókészülék más foganatosítási alakjának fölülnézete. Ezen ábrában a riasztókészülék fölött fekvő részek el vannak hagyva. A 4. ábra metszet a 3. ábra B—B vonala szerint. Az 5. ábra a horgony tartó fölülnézete, a 6. ábra metszet az 5. ábra C—C vonala szerint. A 7. ábra azon cső távlati nézete, amelyre az elektromágnes tekercse van erősítve. Az 1. ábrában föltüntetett riasztókészülék a szokásos alakban készül és lényegileg a két (1) elektromágnesből, a (2) acélmágnesből a (3) csöngőkből és a (4) ütőből áll. A horgony (5) tartója két, pl. szögecsek útján összekötött részből áll, amelyek mindegyike lényegileg egymással merőlegesen álló (6) és (7) szárakkal van ellátva, amelyeket a ferde vagy görbített (8) gerincegymással összeköt úgy, hogy a tartó fölfelé kihajlított alakot nyer A tartó két része között a (9) lemezrúgó van befogva. A horgony szintén két (10) részből áll, amelyek derékszögben meghajlított (11) szárak révén a (9) rúgóval vannak összeszögecselve. Az (5) tartó a rúgó kétoldalán oly (12) vyílásokkal van ellátva, hogy a (9) rúgó az éles (13) sarkok közzé van befogva, minekfolytán a rúgó befogott részétől annak szabadon lengő részéhez éles átmenet keletkezik. Minden további magyarázat nélkül érthető, hogy a rúgó ilyen éles befogása a bádogból álló tartórész egyszerű csákozása és hajlítása útján külön segédeszközök alkalmazása nélkül el nem érthető. Az ismertetett módon azonban csupán csákozás útján érhetjük el a rúgónak éles sarkok közé való befogását. A horgony (10) részei a (9) rúgón ugyancsak éles élekkel bírnak, minekfolytán ezen helyen is a rúgó befogott végétől annak szabad részéhez éles átmenetet érünk el. Ilyen módon a rúgó hatóképes hosszát igen pontosan szabhatjuk meg, miáltal a riasztókészülék olcsóbb előállítása mellett igen pontos rugóhossz és a riasztókészülék pontos rezgési száma érhető. Mellékes emellett, hogy a gerinc egyenesen vagy görbén van kiképezve. A horgony utánállítása az elektromágnes magjainak forgatása útján történik. A magok alsó végei ugyanis csavarmenetekkel vannak ellátva, amelyek a tartó csavarmeneteibe kapaszkodnak. Hogy a tekercsnek az elektromágnes magjával való egyidejű forgását megakadályozzuk, az elektromágnes magjai helytállóan vannak elrendezve és forgatható (15) nyúlványokkal vannak ellátva, amelyek a (16) mag (17) furataiba illenek (2. ábra). Ezek a nyúlványok előnyösen mágneses vezetőanyagból készülnek és (18) gyűrűalakú hornyukba a mag falán áthatoló (19) csapszög akképen nyúlik, hogy