55987. lajstromszámú szabadalom • Fölvevő drótnélküli telegráfia és telefónia céljaira

az antenna körébe bekapcsolni, mert az ily detektorok nem eléggé érzékenyek. Az áttevési viszonyok megfelelő megválasztásával erre a célra minden detektor alkalmassá válik, tekintet nélkül ellenállására. Az ellenállás csökkentését előnyösen akként szabjuk meg, hogy a detektor által előidézett , csillapítás előnyösen épén oly nagy legyen, mint a priméráramkör üres járása által okozott csillapítás. Általában tehát a priméráramkör csillapítását meg kell kétszerezni. Erre a szóródás nélküli transzformátorra az jellemző, hogy a transzformátor önindukciója mindaddig, míg a detektor ki van kapcsolva, rendkívül csekély, miért is a transzformátor ki- és bekapcsolása a primérkör hullámhosszúságának csak igen kis, alig észrevehető megváltozását idézi elő. Amint azonban a detektort a szekundérkörbe bekapcsoljuk, a transzformátor önindukciója növekedik, mert most a transzformátor primérkörének egész önindukciója érvényesül és a primérkörben a hullámhosszúság növekedése mintegy 3%Eme transzformátor további javítása az, hogy az okozott energiaelvonás dacára állandó áttevési viszonyát változtatni lehet. Ez akként történik, hogy a (Pl) primértekercselésével párhuzamosan alkalmas változtatható önindukciót, pl. (VI) variometert kapcsolunk be. Ha az egyik határesetben ez az önindukció zérus, vagyis ha a primértekercselés röviden van zárva, akkor a detektor energiát egyáltalában nem von el, a másik határesetben ellenben, mikor a (VI) önindukció nyitva van, vagy végtelen nagy, akkor a detektor a transzformátor által megszabott összes csillapítást adja. A transzformátor föntebb ismertetett viszonyai miatt még, eme két szélső értékeknél is csak igen kis mértékben változtatja a primérkör hullámhosszát, ellenben eme két szélső érték között igen nagy mértékben lehet a detektor hasznos csillapítását változtatni. A mellékáramkörbe (VI) variometer helyett természetesen kondenzátort is lehet bekapcsolni. Á fölvevő gyakorlatilag alkalmazható legegyszerűbb kapcsolási elrendezése a 3. ábrán látható. Ezen az ábrán a (J) antenna a (VI) variometeren és transzformátor (Pl) csévéjén van földrekapcsolva úgy, hogy saját rezgéseinek számát változtatni lehet, míg a transzformátor szekundér tekercselése ismert módon a (D) detektorral és a (B) blokkondenzátorral, valamint az ezzel párhuzamosan kapcsolt (T) telefonnal van összekötve. Hogy a berendezés zavaroknak még kevésbé legyen kitéve, azt akként is kiegészíthetjük (4. ábra), hogy a (J) antennába a (V) antennavariometer mellett még egy (K) kapcsolócsévét is bekapcsolunk, mely az energiát a zárt áramkörre viszi át. Ez a kör a (KI) kapcsolócsévéből, az állandó (C) kondenzátorból és az állandó (L) önindukcióból és a (VI) variometerből áll. Ha zavaroktól mentesen akarunk venni, akkor a transzformátort az antenna szekundérkörébe, a két (Al, A2) sarokkapcsoló közé kapcsoljuk be. Transzformátor helyett az antennába célszerűen egy korrekciós önindukciót kapcsolunk be úgy, hogy az antenna teljesen ugyanúgy marad hangolva, mint előbb. Ha ezután a szekundérkörben a (C) kapacitás és az (L) önindukció az antennakapacitással, ill. önindukcióval teljesen megegyezik és a szekundérkör (VI) variometere gyanánt az antennavariometert használjuk, azt az előnyt is elérjük, hogy a szelekciókör ós az antenna (K) illetve (KI) kapcsolócsévéje között a kapcsolási fokot sem kell a hullámhosszúság megváltoztatásánál megváltoztatni, továbbá, hogy a variometer szelekciókörével való dolgozásnál ennek mindig ugyanaz a beállítása, mint az antenna variometerének, Ismeretesek ugyan oly fölvevő berendezések, melyek transzformátorainak szóródása lehetőleg csekély, de az ily fölvevőket eddig csak kohérorral kapcsolatban alkalmazták. (A Marconi-féle fölvevőre vonatkozó szabadalmak). A föntebb jelzett előnyök azonban csakis oly esetekben lépnek föl, mikor a szekundér körben lehetőleg tiszta ohmos ellenállás van. Kohérerek azonban a szekundérkörben kapacitást okoznak Úgy, hogy a transzformátorral a föntebb leírt előnyöket elérnünk nem lehet/Viszont