55927. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócsövek és eljárás ezek előállítására

melyekből az elnyelt gázokat hűtés által kiűzni nem lehet, mert ekkor először ezek a tisztítandó gázok csapódnának le. Lehet a két leírt módszert kombinálva is alkalmazni, mikor a széntartály kisebbíthető, ha először a második módszer szerint járunk el és csak azután alkalmazzuk az első módszert. Végül a gázok tisztítását akként is végezhetjük, hogy a csőbe oly anyagot, pld. lithiumot teszünk, melyek az oxigént ós nitrogént lekötik, de a különböző ritka gázokra nem reagálnak. A tiszta vagy héliummal kevert neon mindig igen sok vörös fényt sugároz ki, ez a sugárzás a hélium mennyiségének csökkenésével és az elektromos áram sűrűségének növekedésével csökken, mit más módon elérni igen nehéz, mert az ebből a célból a csőbe bevezethető gázok egyúttal a fénysugárzás intenzitását is rendkívül csökkentik. előnyösen lehetne erre a célra a kénesőt alkalmazni, mert ennek sugárzó ereje rendkívül nagy és mert az ezáltal kisugárzott zöld fény a neon által kisugárzott vörös fénynek pontosan komplementar színe, de ha a csőbe csak a legkisebb kéneső csöppecskét töltjük is, ez a lámpa üzeme közben föllépő hőmérsékletnél a zöld fényt oly intenziven sugározza ki, hogy a neon sugárzását még spektroskoppal is alig lehet fölismerni. Tény azonban az is, hogy ebben a tekintetben kizárólag a keverési arányok a döntők. Nem felel meg a valóságnak az a föltevés, hogy a kéneső és más anyagok sugárzása egymás mellett lehetetlen, de nehéz azt elérni, hogy az egyik vagy másik anyag sugárzása túlságra ne kerüljön. Bárhogy fogunk is a dologhoz, a csöppecske minden esetben túlságosan nagy. így pld. ha a cső hőmérsékletét csökkentjük, a kéneső zöldes sugarai gyöngülnek és a neon sugarai abban a mértékben erősödnek, amzlyben a kéneső gőzfeszültsége kisebbedik. Ugyanekkor azonban a fénysugárzás intenzitása is nagymértékben kisebbedik, mintha az egyik anyag által indítt fény rezgéseit a másik anyag által indított, más periódusú rezgések lerontanak és meggátolnák, hogy a rezgések a teljes amplitúdóra tehessenek szert, mi egységes és tiszta gáz esetében be nem következik. Legcélszerűbb ezért, ha a neon sugárzásához akként keverünk néhány zöld és ibolyaszínű sugarat, hogy a csövekbe úgyszólván végtelen kevés kénesőt töltünk, mely a fény intenzitását nagyobb mértékben nem csökkenti. Tényleg, ha a csővel a gyártás közben kénesőmanometert kapcsolunk össze, a gyártás folyamán a kéneső sugarai észlelhetők, minthogy a környezet hőmérsékletének megfelelő gőzfeszüllséggel arányos mennyiségű kéneső jut a csőbe, de ezt a kénesőt a szén elnyeli úgy, hogy a kész csőben a kéneső sugarai nem észlelhetők. Ezért legcélszerűb ben akként járunk el, ha a csőnek valamely, a gyártásnál föl nem melegedő (K) részében (2. ábra) valamely kéneső só igen híg oldatát, vagy egy kéneső csöppecskének megfelelő mennyiségű kénesővel bedörzsölt réz forgácsot helyezünk el. Mikor a cső annyira elkészült, hogy az (8) pontnál a széntartályt már leválasztottuk és hogy a cső narancssárga vagy vörös fénnyel világít, a cső ama részét, melyen a beszáradt kénesősó oldat vagy a rézforgács fekszik, hevítjük, vagy a rézforgácsot a csőbe ejtjük ugy, hogy a kéneső a külső hő, vagy az áram átmenete által fejlődött hő hatása alatt elpárolog és a sugárzás szinét az ekként bevezetett végtelen kis mennyiségű kéneső teljesen megváltoztatja. Ezután a segédnyújtványt az (0) pontnál leforrasztjuk. Ha sárga vagy fehér fényt akarunk létesítem, tiszta, vagy csak igen kevés neont tartalmazó héliumot használunk a cső töltésére, melyet a föntebb jelzett módok egyikén tisztítunk meg a többi gázoktól. A használt csövek üvegből vagy quarcból, az elektródák pedig platinából, vasból, szénből, carborundumból, általában nehezen olvadó anyagokból lehet előállítani, a csöveket pedig az elektródák környezetében célszerűen kiöblösítjük, hogy azok túlságos felhevítését meggátoljuk. Ha a csöveket aránylag nagy feszültségű, váltakozó árammal tápláljuk, az áram intenzitása igen csekély, a csövek átmérő-