55898. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő cséveváltással működő szövőszékeknek megállítására

3. ábra ugyanazon metszet, kiváltott I kapcsoló kilinccsel. i A (2) emelőtárcsa a szokásos villás (1) vetül ékkalapácsot állandóan ide-oda moz­gatja. Az ismert (3) vetüléktapintó villa, mely a szokásos módon ia (4) szánnal csuk­lósan van összekötve és a vetülékfonal ki­maradásánál vagy szakadásánál, ismert mó­don, oly állást foglal el, hogy a villás (1) vetülékkalapács megfoghassa. A (4) szán mögött van elrendezve a rajzban csak váz­latosan jelzett, a szövőszéket megállító, ismert (5) elállító emeltyűje, melyet meg­állító rúgjónak is szoktak nevezni. Ahe­lyett, hogy már most a (4) szán, — mint az általában szokásos — az (5) állító emel­tyűre közvetlenül hatna, a (4) szánnak (7) któaögelésében ágyazott (6) kapcsoló ki­lincs segélyével, a fogazott (8) ütköző to­lattyúra hat, melynek hátsó vége az (5) állító emeltyűvel szemben fekszik. A (9) vonórúgo a (8) ütköző tolattyút előre húzza. Ha a (6) kilincs a tolattyút hátra­félé kapcsolja, ezen új helyzetében a (11) emeltyű (10) kampós zárókilincse rögzíti, míg a (4) szán ismét visszamehet előre. A (10) zárókilincs egyúttal a (6) kapcsoló­kilincs kiváltására is szolgál, amikor a (11) emeltyűt a (12) regulátorkerék által vezérelt, rúgóhatás alatt álló (13) szög­emeltyű kilengeti. Az-ismert (12) regulátor- vagy veitülék­kerek kerülete egy, vagy több (14) rova­tékkal van ellátva. A (13) szögemeltyű egyik karja végén kis (15) görgő van el­rendezve, mely a (12) vetülékkerék kerü­letén csúszik. Ha a (12) vetülékkerék fo­rog és a (15) görgő a (14) rovatékba ke­rül, a (13) saögemeltyű balfelé leng és fölső szárával a (11) emeltyűre támaszko­dik úgy, hogy az a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe kerül. Ezáltal a (10) zárókilincs a . (8) ütköző tolattyú fogazásából kiemel­teták és amikor a tolattyú kapcsolva volt, a (9) rúgó behatása folytán azonnal nyu­galmi helyzetébe térhet vissza. A készülék összműködése röviden a kö­vetkező: Ha a villaszerű (1) vetülékkalapács a vetülékfonal szakadásánál, vagy üresen fu­tott vetülékcséve esetén az ismert (4) ve­tülékvillaszánt hátraf elé tolja, hogy a rajz­ban föl nem tüntetett közbenső szervek segélyével a cséveváltószerkezethez tar­tozó (20) kiváltótengelyt kissé elforgassa, ami azután az ismert vetülékcséveváltást eredményezi, a (6) kapcsoló kilincs a fo­gazással ellátott (8) ütköző tolattyút egy foggal hátrafelé, illetve kifelé tolja, a szövőszék (5) állító emeltyűje felé. Ha két eséveváltás történik anélkül, hogy a (11, 13) emeltyűszerkezet a (6) kapcsolókilin­cset a fogazásból kiemelné, a (6) kapcsoló­kilincs a (8) ütköző tolattyút a második váltásnál az (5) állítóemeltyű közvetlen kö­zelébe tolja. Az egyes alkatrészek ekkor a 2. ábrában föltüntetett helyzetet foglal­ják el. Ha azonban három eséveváltás tör­tént, anélkül, hogy a (6) kapcsolókilincs kikapcsoltatott volna, a (8) ütköző tolattyú újabb kapcsoló löketénél az (5) állítöemel­tyűt ismert rögzítő nyugaszából kiemeli és a szövőszék megáll. Ha azonban időközben a (12) vetülékkerék (14) rovatékával a (13) szögemeltyű (15) görgője alá kerül és ennek következtében a (11) emeltyű a (6) kapcsolókilincset a (8) tolattyú fogazá­sából kikapcsolta, a szövőszék meg nem áll, mivel ekkor a (8) tolattyú (9) rugója által kezdeti helyzetébe visszahúzatott, és az ütközőtolattyúnak legközelebbi kapcsoló­lökete az állítóemeltyűre hatástalan marad. Az elmondottakból következik, hogy ha a (12) vetüiékkereken csak egy (14) ro­vaték van, a szövőszék akkor sem áll meg, ha a (12) vetülékkerék teljes elforgása alatt egy, vagy két eséveváltás történik; míg hérom cséveváltásnál a (8) ütköző to­lattyú megállítja a szövőszéket. SZABADALMI IGÉNYEK. Készülék önműködő cséveváltással működő szövőszékeknek több váltás után, való önműködő megállítására, jellemezve az­által, hogy egy minden vetülékcséve­váltásnál a (4) vetülékvillaszán által kapcsolt, rúgóhatás alatt álló, fogazott

Next

/
Thumbnails
Contents