55861. lajstromszámú szabadalom • Előfonatkikapcsoló berendezés

— 327 -rögzített részével összekötözi, mire a berendezés részeit egyszerűen a (J) emelő félretolása által rendes működési helyzetükbe helyezi. Ennek következtében a (Kl) ütköző a (K) nyúlványtól elmozog úgy, hogy az elő^fonatot elbocsájtja és egyidejűleg az (L) vezeték az előfonatot a tápláló hengerek szorító fölületei közé visszaállítja, miáltal a táplálás, a njújtás és a esévelés újra kezdődik. Ha a (J) emelőt kézzel félretoltuk, a (W) csavarba ütközik és a könyökemelő az (N) emelőt fölemeli, mire az (01) kar megfelelő foga a (J) emelő hasítékába kapaszkodik és a (J) emelőt a kívánt helyzetben rögzíti. Ha a.fonál elszakad, a gépkezelő a (Q) tapintót hátrafelé szorítva az (S) vezeték (s4) peckébe kapcsolja, hogy a tapintó az összekötözés közben útban ne legyen. Ha az előfonat össze van kötözve és a berendezés részei rendes helyzetükbe vannak visszahelyezve, a (Q2) rudat az (s4) pecekből kikapcsoljuk, mire a (Q) tapintó a fonállal ismét érintkezik. A tapintónak hátraszorítását és az (84) pecekbe való kapcsolását a gépkezelőnek a telt csévéknek az orsóról való levétele előtt is kell végeznie. A 13—16. ábrákon föltüntetett előfonatvezeték különösen az 1—12. ábrákon látható önműködő előfonatkikapcsoló berendezéssel kapcsolatban alkalmazható, azonban nem csak előfonatkikapcsoló berendezésekhez, hanem a fonógép bármely részéhez, vagy szövőfonó-ipari vagy általában más gépekhez is alkalmas. Előfonatkikapcsoló berendezésnél való alkalmazása esetén az ^L) vezeték a (J) emelőre mozgathatóan van szerelve; a 13—16. ábrák szerint azonban oly (66) karral van ellátva, melynek segélyével az illető berendezésnek vagy gépnek valamely részére erősíthető. A (67) test az <L) vezetéket fogadja be, mely csőalakú (1) nyúlvánnyal és hosszirányú (11) hasítékkal van ellátva. Az (L) vezeték az (11) hasíték megfelelő oldalain (12) görbe fölületekkel is van kiképezve. A (Kl) ütköző derékszögalakú (13. ábra), függőleges része pedig a (68) csavar útján a (67) testhez van erősítve. A (Kl) ütköző vízszintes része (kl) füllel van ellátva, melynek egyik vege ékalakú (k3) vájat alakjában van kiképezve és mely a (Kl) ütköző egyik oldalán át nyíló (k2) hasítékkal közlekedik (15. ábra). A fül és a basíték egyik oldalán (k4) orr van elrendezve, mely az (L) vezeték (11) hasítéka fölé mozgatva ez előfonatot a vezetékben rögzíti. A (kl) fül és (k2) hasíték másik oldalán hosszú (kö) újj nyúlik ki', mely rendes helyzetében a (K) előfonatrögzítő nyúlvány fölött fekszik és megakadályozza, hogy a gépkezelő az előfonatot a (Kl) ütköző hátsó oldalán a (Kl) elem és a (67) test közé vezesse. Ha a vezetékbe fonalat vezetünk be, azt nem toljuk be közvetlenül a lécben alkalmazott lyukon át, különösen ha a lyuk részben már más előfonattal van kitöltve, pl. ha az egyik csévéről az előfonat majdnem elfogyott és az előfonatot újabb csévéről kell bevezetni. Az új előfonat végét a tápláló hengerek szorító fölületei közé csúsztatjuk és az új előfonatot oldalt a (Kl) ütköző (k2). hasítékán át a (kl) fülbe vezetjük be, mire a tápláló hengerek által kifejtett húzás az előfonatot az (11) hasítékon át az (L) vezetékbe szorítja, melynek (12) fölületei az előfonatot az (11) hasítékon vezetik át. Esetleg az előfonatnak vagy más anyagnak a (Kl, L) részekbe való helyezése teljesen kézzel is eszközölhető a helyett, hogy az előfonatnak az (L) vezetékbe szorítására félig önműködően a tápláló hengerek húzó hatását használnók föl. A (Kl) ütköző kis távolságban az (L) vezeték fölött van elrendezve (13. ábra) úgy, hogy ha a (Kl) ütközőt a (K) nyúlvány fölött elmozgatjuk, a (k3, k) vájatok együtt működve az előfonatot fogva tartják. A leírt vezeték lehetővé teszi az előfonatnak vagy más anyagnak a vezetékbe való könnyű és gyors bevezetését; az elő- % fonat bevezetésére szükséges műveletek annyira egyszerűek, hogy még gyakorlatlan személyzet által is elvégezhetők. A fonálra támaszkodó (Q) tapintónak a fonállal súrlódás útján való kapcsolódása következtében, mielőtt a fonál a cséyére csévelődik, a laza, kócos szálak a fonál fö-